Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 1. kötet

Iratok - I. A német—olasz közeledés hatása Ausztria nemzetközi helyzetére

tikával. A szovjet diplomáciának tehát, ha útját akarja állni a német terjeszkedésnek a Duna völgyében, Magyarország megerősödését kell támogatnia, mert egy kielégített erős Magyarország eilen fog állani a németek terjeszkedési törekvéseinek a Duna-völgyében. A mai dunavölgyi helyzet nem alkalmas ilyen politikára; ez kedvez a német törekvéseknek, egyrészt,, mert két gyenge államcsoport versenyez e területen egymással, másrészt Románia és Jugoszlávia nagyobb előnyöket, mint hátrányokat várnak Németországnak a Duna völgyében való előretörésétől. A német törekvések csak akkor találnak komoly ellenállásra, ha a Duna völgyét oly alapon reorganizálnák, hogy Magyarország jogos követeléseinek kielégítése után szomszédaival mint erős dunavölgyi hatalmi csoport állana szemben Németországgal. Minthogy a szovjetpolitika célját Németországgal szemben a Duna völgyében csak így érhetné el, a szovjetdiplomáciának a kisentente fővárosaiban támogatnia kellene a Duna völgyének Magyarország szempontjából kedvező megszervezését, illetve egy dunai hatalmi csoportnak ily módon való létrejöttét. Igyekeztem megértetni vele, hogy e hatalmi csoport súlypontja csak Magyarország lehetne, mert Ausztria és Csehország Németországhoz való közelségük miatt nem alkalmasak erre, Jugoszlávia és Románia pedig túl távol vannak ahhoz, hogy Németország előretörésének veszélyét eléggé felbecsülhetnék. Csak ily reorganizálásával a Duna völgyének volna a háború veszélye nélkül komoly ellensúly létesíthető a német hatalmi terjeszkedéssel szemben. Beszélgetésünk eme részének akadémikus jellege volt ugyan csak, de nem tévesztette el hatását és célját, amely abban állott, 1. hogy rámutassak az oroszok előtt arra, miszerint a kisentente államai azon orosz politikai cél szempontjából, hogy ,,a német előretörést Délkelet felé meg kell akadályozni", nem jelentenek komoly faktorokat, mert Csehország egyedül erre gyenge, a másik kettő pedig sok tekintetben csak nyerne a németeknek a magyar határon való megjelenése által; 2. hogy Magyarországot mint ama középeurópai faktort állíthassam be, mely kellőleg megerősítve és kibékítve szomszédaival, a német hatalmi túltengésnek természetes egyensúlyozójává volna tehető, ami nemcsak orosz, de európai érdek is volna. Jungerth-Arnóthy s.k. m. kir. követ Küm. pol. 1936—21/7—1457 Sokszorosított másolat. 89. A BÉCSI MAGYAR KÖVET JELENTÉSE A KÜLÜGYMINISZTERNEK Bécs, 1936. április 17. 53/pol. — 1936. Múlt év októberében Starhemberg herceg mint a Vaterländische: Front vezetője elrendelte, hogy a hazafias védőalakulatok a „Freiwillige 190