Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 1. kötet

Iratok - I. A német—olasz közeledés hatása Ausztria nemzetközi helyzetére

b) A magyar közvéleményt teljesen megnyugtatná egy magyar—né­met barátsági szerződés kötése, kiegészítve egy konzultatív egyezménnyel, mely természetesen nem irányulna a két állam jelenlegi barátai egyike ellen sem és a konzultatív egyezményt a Magyarországot és Németországot közö­sen érdeklő ügyekre mondaná ki. c) Végső esetben, azaz, ha az a) és b) alatt felvetett gondolatokat a német kormány elvetné és arra sem volna hajlandó, hogy maga tegyen a súlyossá vált helyzet orvoslására javaslatot, talán meg lehetne kísérelni egy barátságszerződés megkötését, amelyet Németország kezdeményezne. A barátságszerződés tartalmáról az érdekelt államok annakidején megállapodnának. Küm. pol. 1936—7/25—992. (1320) Másolat. 88. A MOSZKVAI MAGYAR KÖVET JELENTÉSE A KÜLÜGYMINISZTERNEK Moszkva, 1936. április 17. 47/pol. — 1936. Szigorúan bizalmas Stern politikai igazgatóval április 4.-én folytatott beszélgetésben meg­állapíthattam, hogy a hivatalos szovjet körök a római jegyzőkönyvek alá­írását kedvezően fogadták; azt tartják, hogy ezáltal Magyarország és Olaszország szorosabban kapcsolódtak Ausztriához, ami eltávolítja őket Németországtól és megnehezíti számukra az utóbbival való kollaboráció lehetőségét. Jó benyomást tett, hogy a jegyzőkönyvek aláírásával beigazo­lást nyertek azok a kijelentések, amelyeket a múltkor Magyarország kül­politikai orientációját illetőleg mondtam Litvinov előtt. A beszélgetés folyamán rámutattam arra, hogy e jegyzőkönyvek alá­írása folytán megváltozott a helyzet a Duna völgyében a német terjeszke­dési tervekkel szemben; míg Moszkvában azt tartották, hogy annak akadá­lyát a kisentente képezi, most nyilvánvalóvá lett, hogy Ausztria független­ségének támogatása által tulajdonkép a római blokk állja annak útját. Kimutattam, hogy a kisentente nemcsak hogy nem áll 'ellen, hanem Jugo­szlávia és Románia lehetőleg kedveznek a német befolyásnak a Duna völgyé­ben, mit Stern igazgató a felsorolt tények alapján maga is elismert. A bécsi protestálást az osztrák honvédelem kiépítése ellen szintén ily világításba állítottam. Stern meg akarta értetni velem, hogy ami minket illet, ez az állás­pont természetes, tekintve ama veszélyeket, amelyek Magyarország gazda­sági és politikai önállóságát fenyegetik abban az esetben, ha a németek a Duna völgyében előretörnek. Magam részéről kijelentettem, hogy mi tudatában vagyunk annak, hogy a német terjeszkedés Délkelet felé ránk­nézve nemcsak előnyökkel, hanem súlyos hátrányokkal is járhatna, azért nem is tartjuk kívánatosnak, úgy hogy e kérdésben Magyarország politiká­ja — ha más okból is — bizonyos tekintetben egy úton halad az orosz poli­189

Next

/
Thumbnails
Contents