Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 1. kötet
Iratok - I. A német—olasz közeledés hatása Ausztria nemzetközi helyzetére
a németek barátságába vetett hit. 10 3 Nincs kizárva, bogy ennek hatása alatt a németbarát politikusoknak át kellene engedniök a helyet ama irányzat képviselőinek, akik a nyugati orientációban és ezzel kapcsolatban a kisentente-tel való kibékülésben látják a magyarság boldogulásának legalkalmasabb eszközét. Nem szabad elfelejteni, hogy a magyar közvélemény a Stresemann-éra óta — amikor a német kormány sem politikailag, sem katonailag 10 4 nem mutatta a legcsekélyebb hajlandóságot a magyar—német barátság mélyítésére — rendületlenül kitartott a németbarát politika mellett. Nem akart lemondani arról a reményről, hogy Németországban végre mégis csak több megértés mutatkozik a magyar érdekek iránt, ha lassan, fokozatosan és Európa mai válságos helyzetére való tekintettel a körülményekhez mért óvatossággal meg tudjuk vetni a magyar—német együttműködés alapjait. Ez a remény megerősödött a Hitler-rends'zer uralomra • jutása után. Az említett cél lebegett szem előtt akkor is, amikor szorosabbra fűztük viszonyunkat Olaszországhoz és Ausztriához. A legutóbbi márciusi római tárgyalások során is a magyar ministerek nyomatékosan utaltak az olasz—magyar—osztrák csoportnak Németországra való kiterjesztésének szükségességére, melynek egyetlen akadálya a német— osztrák ellentét. Ha most eme szívósan tanúsított németbarát politikánkra az volna a válasz, hogy Németország hosszúlejáratú megnemtámadási szerződést kötne meg Csehszlovákiával, úgy ez — még pedig nagyon jogosan — nálunk nagy elkeseredést szülne, mert hiszen ez az eljárás megmerevítené annak a Csehszlovákiának a hátgerincét, amely jelenleg a német — lengyel—magyar barátság által megfélemlítve jobbra-balra kapkod, és mindenáron közeledést keres a római hármas csoporthoz. Prága megszilárdult nemzetközi pozíciójában újból és most már nagyobb nyomatékkal felvetné a Duna-föderáció kérdését, melyben magának kiváltságos pozíciót remél biztosíthatni. A római hármas csoport ennek hatását kellemetlenül érezhetné és esetleg kénytelen lenne a lényegesen megváltozott viszonyokhoz alkalmazkodni. Az egész Páris által dirigált európai sajtó pedig megindítaná a sajtóhadjáratot, a prágai és bukaresti lapok kevéssé palástolt örömmel állapítanák meg, hogy Németország cserben hagyta Magyarországot. Feltéve, habár meg nem engedve, hogy Németország kényszerhelyzetében nem tudna a szóbanforgó megnemtámadási szerződés elől kitérni, úgy ezt legalább rövid időre kellene korlátozni és a fentvázolt rossz benyomás némi ellensúlyozására egy félre nem érthető barátságos gesztust kellene Magyarország felé tennie. A magyar kormánytól távol áll, hogy a birodalmi kormánynak tanácsot adjon. Ennek legalább bizonyítéka, hogy az esetleges ellenjavaslatokat a legkomolyabban és a legrészletesebben tanulmányozná. Mindazonáltal szabadjon a következő gondolatokat felvetni. a) Esetleg lehetséges volna, hogy a Német Birodalom csatlakozzék a római paktumhoz. 10 3 Hitler 1936. március 7-i beszédében kijelentette, hogy Németország kész összes szomszédaival, Csehszlovákiát is beleértve, megnemtámadási szerződést kötni. 10 4 A „katonailag" szó fölé fekete ironnal feljegyezve: „és gazdaságilag". 188
