Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 1. kötet

Iratok - I. A német—olasz közeledés hatása Ausztria nemzetközi helyzetére

Végül mosolyogva jegyezte meg, hogy az osztrák szolgálati kötelezettség kérdése valószínűleg már Rómában is szóbakerült. Reméli, folytatta ugyancsak mosolyogva, hogy ez nem jelenti azt, hogy Rómában még más kérdések is szóbakerültek, amelyekről tájékoztatást nem nyertek. Sztójay m. kir. követ Küm. res. pol. 1936—23/7—756. (1220) Eredeti tisztázat. Másolatban megküldték : M. E., H. M. VI. o., bécsi és római követségeknek. 81. A PRÁGAI MAGYAR KÖVET JELENTÉSE, A KÜLÜGYMINISZTERNEK Prága, 1936. április 4. 66/pol. — 1936. Titkos Louis de Monicault az itteni francia követség tanácsosa folyó hó 2-án nagyobb teát rendezett új főnöke, de Lacroix úr tiszteletére. Habár lakása tele volt vendégekkel, a háziúr Rosty-Forgách követségi titkárt hosszú időre félrehívta a hálószobába, ahol — előre elkészített közép-európai térképek előtt — a jelenlegi politikai helyzetről kezdett beszélni. Monicault tanácsos ez alkalommal a következőket mondotta: Franciaország azért kötött Oroszországgal szerződést, mert a lengyel ütőkártya újabban értéktelennek bizonyult és a kisentente szintén haldokló alakulat, amiben Franciaország többé nem bízhat, mert Jugoszlávia sem Németországgal, sem Oroszországgal szemben nem folytat másik két szövetségesével azonos politikát és feltehető, hogy egy közép-európai konfliktusban, ha abba Oroszország is beavatkoznék, neutrális maradna; Románia pedig szerinte, Franciaország szemében sohasem jelentett komoly politikai vagy katonai tényezőt. Ilyen körülmények közt a kisententeot az Anschluss megakadályozására nem tartja eléggé hatékony politikai alakulatnak. Ennélfogva Csehszlovákiának úgy politikailag, mint gazdaságilag a legsürgősebben a római blokk államai, illetve Magyarország és Ausztria felé kellene orientálódnia. Franciaország tudatában van annak, hogy ezen politikai közeledés kizárólag Csehszlovákia által Magyarországnak teendő territoriális koncessziók útján volna lehetséges. Ezzel — mondá — egyébként úgy Masaryk, mint Benes köztársasági elnökök mindig tisztában is voltak. Fentiek előrebocsátása után, Monicault azzal a kérdéssel fordult Rosty-Forgách-hoz, hogy jelölje meg neki a térképeken azon minimális territoriális koncessziókat, amelyek árán Magyarország hajlandó volna Csehszlovákiával megegyezni. 178