Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 1. kötet
Iratok - I. A német—olasz közeledés hatása Ausztria nemzetközi helyzetére
lyet a kis entente sajtó, nevezetesen a bukaresti és prágai tanúsít abból az alkalomból, hogy az osztrák Bundestag a Bundesdienstpflicht-et bevezette. 9 3 Kiemeltem, hogy ha talán érthető egy bizonyos fokig, hogy az osztrák lépés után Magyarország is Ausztriához hasonlóan fog eljárni, úgy az a kommentár, melyet az említett fővárosok lapjai ehhez a feltevéshez fűznek, egyenesen felháborító. Azt mondják ugyanis, hogy habár az osztrák lépés illegális, megérthető, mert e kis országnak a német veszély ellen védekeznie kell, de ha Magyarország követné Bécs példáját, ez az európai béke felborulását jelenthetné. Szóval a csehszlovák és román felfogás szerint van egy nemzetközi törvény, mely csak Magyarországra kötelező, más országokra azonban nem. Ez a diszkrimináció annyival sértőnb, mert tanúbizonyságát adja annak a féktelen gyűlöletnek, mely Prágában és Bukarestben Magyarországgal szemben uralkodik és amelynek újbóli kitörése a napnál világosabban bizonyítja, hogy az a sok nyilatkozat, mely a túloldalon elhangzik a dunai államok politikai együttműködésének biztosításáról, nem egyéb üres fecsegésnél és képmutatásnál, amelynek egyetlen célja az, hogy Magyarországot izolálja, pedig biztosíthatom mellesleg megjegyezve Kobr urat, hogy ez a prágai diplomáciai bűvészeknek soha sikerülni nem fog. Ezek után kijelentettem a csehszlovák követnek, hogy a magyar kormány nem fogja követni a bécsi kormány példáját, amit azonban egyáltalában nem szabad ágy érteni, mintha Magyarország a legcsekélyebb mértékben lemondott volna az egyenjogúságnak követeléséről. Teljes őszinteséggel és minden túlzás nélkül — folytattam — biztosíthatom, hogy a magyar kormány nem ül a tárgyaló asztalhoz a kis entente államférfiaival mindaddig, míg ez a teljes egyenjogúság minden fenntartás nélkül elismerve nincs. Enélkíil még egy hidegen korrekt viszonyt sem tudok Magyarország és a kis entente államai között elképzelni. Végül megmondtam Kobrnak azt is, hogy azt az inszinuációt, mintha Bécsnek a szóbanforgó lépése a római konferencián lett volna elhatározva, a leghatározottabban visszautasítom. Különben is, ha a prágai kormány kissé figyelmesebben foglalkozott volna az osztrák politikával, tisztában lenne azzal, hogy a szóbanforgó törvény megalkotása már egy régi terve a bécsi kormánynak és hogy már a múlt évben elhangzottak felelős osztrák államférfiak ajkairól erre célzó nyilatkozatok. Hodzsa csehszlovák minister úrnak minderről biztosan tudomása volt, hiszen általános az a feltevés, hogy ő eme törvényhez Schuschnigg osztrák kancellár prágai látogatása során előre megadta beleegyezését. A római konferencián tehát Schuschniggnak nem volt semmi oka arra, hogy ezt a kérdést szőnyegre hozza. Ő ott egyszerűen közölte velünk, hogy tervbe van véve, hogy a Bundesdienstpflicht-törvényt az osztrák kormány a legközelebbi jövőben a Bundestag elé fogja terjeszteni. Küm. pol. 1936.—7/7—1154. Eredeti tisztázat. Másolatban megküldték : párizsi, berlini, londoni, varsói, prágai, bécsi, római, bukaresti és belgrádi követségeknek. 9 3 Az osztrák Szövetségi Gyűlés 1936. április 1-én egyhangúlag törvényerőre emelte Schuschnigg kancellár (és véderőminiszter) törvényjavaslatát az „általános szövetségi 176
