Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 1. kötet

Iratok - I. A német—olasz közeledés hatása Ausztria nemzetközi helyzetére

77. NAPIJELENTÉS VUKCEVlC BUDAPESTI JUGOSZLÁV KÖVET ÉS KÁNYA MAGYAR KÜLÜGYMINISZTER BESZÉLGETÉSÉRŐL Budapest, 1936. március 31. Vukcevic budapesti jugoszláv követ érdeklődésére, hogy a folyó hó 23.-i római jegyzőkönyvekről mi a véleményem, a következőket válaszoltam: Ezekben a jegyzőkönyvekben azok az elvek érvényesültek, amelyeket a magyar kormány már hosszú idő óta hirdetett. Az első jegyzőkönyv ünnepélyesen megerősíti azt a tényt, hogy a két évvel ezelőtt kötött római paktum maradéktalanul fennáll, vagyis egyszer s mindenkorra megcáfolja az ezzel ellentétben álló olyan értelmű híreszteléseket, mintha Ausztria el akart volna szakadni két római partnerétől és el volna tökélve, hogy magát a kisentente és Franciaország karjaiba vesse. Ez a kijelentés, hogy a három állam egy csoporttá alakul, tulajdonképpen egy már két éve óta fennálló tényleges állapotot szegez le. Az új jegyzőkönyvek semmiképpen sem változtatták meg az 1934-es római paktum jellegét és célkitűzéseit, nem irányulnak egy állam ellen sem és nem csapják be az ajtót a dunai államok gazdasági közeledésének lehetősége előtt. A második jegyzőkönyv arra van hivatva, hogy végleg tisztázza a három barátságos állam állásfoglalását a kisententenek a Duna-medence politikai és gazdasági újjászervezésével kapcsolatban terjesztett, sokszor rosszhiszemű híreszteléseivel szemben. Kiviláglik belőle, hogy a dunai államok politikai együttműködésére az idő ma még nem érett meg, mert az egyik oldal aligha volna hajlandó teljesíteni ama előfeltételeket, melyek nélkül a mi szempontunkból az ilyen együttműködés nem látszik kivihetőnek. Ezek a feltételek közismertek, azért úgy vélem, hogy eltekinthetek felsorolásuktól. Gazdaságilag pedig szintén az a felfogás jut érvényre, amelyet a magyar kormány már régóta vall, tudniillik az, hogy a kereskedelmi kapcsolatok mélyítése az öt dunai állam között egyelőre csak kétoldali! szerződések megkötésével valósítható meg. Minden csak az öt államra szorítkozó kollektív megállapodás jelenleg lehetetlennek látszik. Hiszen egy csak az öt dunai államra vonatkozó egyezményt megellenezne úgy Olaszország, mint Németország, egy a római paktum aláírói és a kisentente között esetleg létrejött gazdasági megegyezéshez pedig Németország nem járulhat hozzá, vagyis az az ország, amelynek piacára ez idő szerint mind az öt dunai állam rá van utalva. A jugoszláv követnek ama kérdésére, hogy szóba került-e az új római jegyzőkönyvek megszerkesztésénél ezek hatályának kiterjesztése más államokra is, azt válaszoltam, hogy a tárgyalások során sok minden szóba került, így említés tétetett Németország, Lengyelország és esetleg Jugoszlávia bevonásáról is a római csoportba, konkrét megállapodásra azonban nem került sor. A három országnak Rómában egybegyűlt képviselői tisztában vannak azzal, hogy a jegyzőkönyvek esetleges kiterjesztése nem érhető el máról holnapra, hanem az legjobb esetben is fokozatosan történhetnék meg. 173