Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 1. kötet

Iratok - I. A német—olasz közeledés hatása Ausztria nemzetközi helyzetére

Felhívtam az osztrák miniszterek figyelmét arra, hogy az itteni német követ

7

0 közölte velem a Németbirodalom hivatalos álláspontját, amely szerint a német kormány csak olyan esetleg létrejövő egyezményhez járulhatna hozzá, amelynek megbeszélésében kezdettől fogva részt vett.

71 Azonban egyáltalában nem hajlandók egyik nekik már készen prezentált egyezményt utólagosan elfogadni. Ennek következtében sem egy Tardieu féle tervnek, sem pedig egy olyan blokknak, amely összekapcsolná a római és a kis-entente féle gazdasági elgondolást, a legcsekélyebb esélye nincs. Schuschnigg erre mosolyogva megjegyezte, hogy ezek szerint úgy látszik, a berlini felfogás az, hogy csak Németországnak van joga arra, hogy a világot befejezett tény elé állítsa. 3. Tőlünk kiinduló kezdeményezés tehát egy gazdasági Duna-konfederáció irányában nem lehetséges. Amennyiben a kis-entente a maga részéről javaslatokat tenne, úgy azokra abban az értelemben kellene válaszolni, hogy az áruforgalom növelése a dunai államok között leginkább a fennálló kereskedelmi szerződések kibővítése útján volna elérhető. 4. Ameddig az olasz-abesszin konfliktus véglegesen nincs lezárva nézetünk szerint Ausztria, Olaszország és Magyarország minden középeurópai kombinációval szemben a legnagyobb óvatosságot és visszatartást kell hogy tanúsítsa. Esetleges javaslatokkal szemben a három állam kormányai közül egyik sem fog állást foglalni anélkül, hogy megelőzőleg összeköttetésbe lépett volna a másik két állam kormányával. 5. Minden nyilatkozat vagy intézkedés, amit Németország úgy tekinthetne, hogy ellene irányul, szorgosan elkerülendő volna. 6. A három állam közösen fog tiltakozni abban az esetben, ha Szovjetoroszországot bele akarnák vonni a középeurópai kérdés-komplexumba. A fentiek után az öt Duna-állam politikai közeledését illetőleg még a következőket fejtettem ki: Az ellenoldal ezt a közeledést vagy egy kölcsönös segélynyújtási szerződés (assistance mutuelle) megkötésével, vagy pedig a népszövetségi paktum 16. szakaszának automatikussá tételével véli biztosítani. Tulajdonképpen — folytattam — a második módozat hasonló eredményre lyukadna ki, mint az első, amelyhez Magyarország a már tavaly Velencében kifejtett okokból sem csatlakozhatnék.

7

2 Kiemeltem továbbá, hogy amennyiben a 16. szakasz kibővítésének kérdése szőnyegre hozatnék, a magam részéről követelni fogom, hogy a népszövetségi alapokmány úgynevezett preventív szakaszai (12, 13, 19.) ehhez hasonló módon formáltassanak át. Hangsúlyoztam, hogy már Velencében is megmondtam, hogy csak a katonai egyenjogúsági szerződés meg7

0 Mackensen, Hans Georg von 7

1 Lásd e kötet 49. sz. iratát. 7

2 1 9 3 5. május 4-én Velencében, a római jegyzőkönyv államainak tanácskozásán Kánya külügyminiszter hangsúlyozta, hogy abban az esetben, ha Magyarország Olaszországgal és szomszédai közül csak Ausztriával kötne kölcsönös segélynyújtási egyezményt, az kimélyítené Magyarország ellentéteit a kisantanttal. A római jegyzőkönyv biztosítja e három állam szoros politikai együttműködését, ezért Magyarország semmiféle más szerződés megkötését nem tartja szükségesnek. 155