Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 1. kötet

Iratok - I. A német—olasz közeledés hatása Ausztria nemzetközi helyzetére

61. A RÓMAI MAGYAR KÖVET JELENTÉSE A KÜLÜGYMINISZTERNEK Róma, 1936. február 29. 50/pol. — 1936. Szigorúan bizalmas Mint azt már táviratban jelentettem, Jacomoni követségi tanácsos Suvichnak Firenzéből való visszatérése után felolvasta nekem az ottani megbeszélésekről készült eredeti feljegyzést, melynek tartalma a következő: Úgy Suvich mint Berger megállapították, hogy országaik viszonyában semminéven nevezendő változás nem állott be és azok teljesen az 1934. évi római megállapodások alapján állanak. Ausztria ugyan kellemetlen helyzetbe került a népszövetséggel és a szankcionista nagyhatalmakkal szemben, de ez nem fogja arra bírni, hogy a megtorló intézkedéseket illetőleg elfoglalt álláspontját módosítsa. Berger báró elmondotta, hogy Starhemberg herceget Eden inkább hűvösen fogadta és nem tett előtte semmi olyan kijelentést, mely Angliának az ethiopiai konfliktus tárgyában folytatandó további politikájára nézve még csak támpontot is szolgáltathatott volna. — Az alkancellárnak Párisban és Londonban folytatott beszélgetéseiből az volt a benyomása, hogy nem nagy érdeklődés mutatkozik a szankciók iránt és azok súlyosbításától lényegesebb eredményt nem várnak. Itt szó volt az afrikai háborúról, melyről Suvich nagyjában tájékoztatta az osztrák külügyminisztert. Ami a dunai kérdést illeti, mindkét részről megállapíttatott, hogy az nem oldható meg addig, amig Olaszország Afrikában el van foglalva, mert Olaszország nélkül Középeurópa gazdasági és politikai megszervezése nem lehetséges. Róma és Berlin között a viszony javult, ezt a javulást olasz részről arra is igyekeznek felhasználni, hogy az osztrák-német viszony tisztázása (schiarire) érdekében Berlinben befolyásukat érvényesítsék. Eddig azonban Berger szerint eredmény nem észlelhető: a sajtóegyezmény ilyet nem hozott, a német lapok folytatják a campagnet (Hassell szerint az osztrák sajtó a hibás). — A sportbéke létrehozása sem sikerült. Berger ezután a szövetségi kancellár prágai útjáról beszélt, elmondotta, hogy annak célja volt a kereskedelmi szerződés megkötésére irányuló tárgyalások megindítása, a döntőbírósági szerződés megújítása és egy kulturális egyezmény megkötése. — Ausztria főleg az elsőre helyez súlyt. Berger báró sajnálkozással állapította meg, hogy a tárgyalások igen nehezen mennek és nem kecsegtetnek kedvező eredménnyel. Véleménye, hogy inkább a Jugoszláviához való közeledést kell megkísérelni; eddig azonban ott sem mutatkozik erre számbavehető hajlandóság, ami részben Berlin befolyására vezethető vissza. A restauráció kérdéséről Berger báró azt mondotta, hogy az ugyan nem aktuális, de a kormánynak vele foglalkoznia kell, hogy a monarchista tendenciák ellenőrzését kezében tartsa és egy meggondolatlan kísérlet lehetőségét így kizárja. 143