Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 1. kötet

Iratok - I. A német—olasz közeledés hatása Ausztria nemzetközi helyzetére

elmúlt esztendő rendkívüli nehézségei dacára, nagyon hatásosnak bizonyult és a Duce szívesen látná, ha a szóbanforgó államok közötti viszonyt még tovább lehetne kimélyíteni és kiszélesíteni. Ezáltal el lehetne érni azt a célt is, hogy „faire disparaître les nuages que la visite de Schuschnigg à Prague et les manoeuvres de la Petite Entente ont fait surgir." Mussolini arra kér bennünket, hogy előre és minél gyorsabban dolgozzunk ki javaslatokat arra vonatkozólag, hogy mennyiben lehetne még erősebben kimélyíteni a három állam közötti politikai és gazdasági viszonyt. Mussolini Colonna útján azt üzeni továbbá que les rapports italoallemands sont devenus meilleurs et qu'il espère que cette amélioration pourra continuer davantage dans l'avenir. Gömbös miniszterelnök Colonna fenti fejtegetéseire azt válaszolta, hogy elvben tökéletesen egyet ért Mussolinival, szeretné azonban, ha Schuschnigg tervbevett budapesti látogatása megelőzné a római hármas találkozást. Gömbös miniszterelnök szívesen látná, ha a tervbevett találkozás március 17-én a római Paktum 3-ik évfordulóján történhetne meg. Küm. pol. 1936—20/27—638. Sokszorosított másolat. 49. NAPIJELENTÉS MACKENSEN BUDAPESTI NÉMET KÖVET ÉS KÁNYA MAGYAR KÜLÜGYMINISZTER BESZÉLGETÉSÉRŐL Budapest, 1936. február 25. Mackensen német követ kormánya megbízásából közölte velem, hogy a Birodalomban bizonyos nyugtalanságot idézett elő az a benyomás, hogy Ausztria és Csehszlovákia közt mégis csak történt valami közeledés. Románia teljesen szovjet vizeken evez, Jugoszlávia pedig francia szövetségese részéről egyre fokozódó nyomásnak van alávetve. Ez a nyomás abban az irányban történik, hogy Jugoszlávia tartson ki eddigi szövetségesei mellett. Berlinben megelégedéssel vették tudomásul, hogy Budapest a középeurópai újjászervezést illetőleg hű maradt eddigi elveihez, ami kiviláglik úgy a külügyi bizottságban mondott beszédemről kiadott közleményből, mint a Pester Lloyd február 13-i vezércikkéből,

5

5 amelyet Berlinben az említett közlemény kiegészítéseként és hivatalos interpretációjaként tekintenek. A német kormány— folytatta a követ — elvben nem ellenez semmiféle olyan ésszerű tervet, amely Középeurópa közgazdasági helyzetének javulására irányulna, de el van tökélve arra, hogy szembeszáll minden olyan esetleges egyezménnyel, amely Németország részvétele nélkül jönne létre. 5

5 Az említett cikk nem február 13-án, hanem 16-án jelent meg. „Ungarn und die Donaufrage" címmel. A cikk Kánya külügyminiszternek a külügyi bizottságban tartott beszédét ismerteti és azt az alábbiakkal egészíti ki: Magyarország továbbra sem adja fel a békeszerződés „békés evolúciójáért" folytatott küzdelmét; politikai akcióiban mindig tekintettel lesz az elszakított magyar kisebbségek érdekeire; Magyarország nem csatlakozhatik olyan szövetséghez, amely a status quo fenntartására törekszik, továbbá hogy a magyar kormány nézete szerint Olaszország és Németország aktív közreműködése nélkül semmilyen közép-európai rendezés nem képzelhető el. 136