Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 1. kötet

Iratok - I. A német—olasz közeledés hatása Ausztria nemzetközi helyzetére

41. A KÜLÜGYMINISZTER ÁLLANDÓ HELYETTESÉNEK FELJEGYZÉSE A KÜLÜGYMINISZTERNEK Budapest, 1936. február 17. A miniszterelnök úr közölte velem, hogy Colonna herceg felkereste őt s átadta neki Mussolini azon üzenetét, hogy szeretne vele olasz földön találkozni. Válaszként a miniszterelnök úr közölte Colonnával, hogy bár nem szeretné Mussolinit a mai nagy elfoglaltságában és munkájában zavarni, azonban ha Mussolini úgy kivánja, készséggel fog rendelkezésére állani. A miniszterelnök úr egyben megkérte Colonnát, tolmácsolja Mussolini előtt azon kérelmét, hogy mossa meg az osztrákok fejét az utóbbi időben tanúsított magatartásuk miatt, amely nem látszik teljesen összhangban lenni a római paktum szellemével. Egyébként, ami a Dunai paktum tervét illeti, a magyar kormány — bár a maga részéről a kérdés felmelegítését ezidőszerint erőltetettnek tartja s úgy véli, hogy a tárgyalásokkal az abeszszin háború befejeztéig várni kellene — ezúttal sem zárkóznék el az esetleg tényleg meginduló tárgyalások elől. Mindenesetre azonban kívánatosnak tartaná, ha a kérdést előbb a római paktumnak megfelelőleg a három kormány egymásközt beszélné meg. A magyar kormánynak nézete egyébként a kérdésben változatlanul az, hogy a meginduló tágyalásokból Németországot kihagyni nem lehet. Küm. res. pol. 1936—23—148. Eredeti tisztázat. 42. A VARSÓI MAGYAR KÖVET JELENTÉSE A KÜLÜGYMINISZTERN EK Varsó, 1936. február 19. 55/

pol. — 1936. Bizalmas Kobylanski úr a párisi téli politikai olympiász részleteiről beszélve előadta, hogy az olaszok természetesen pontos információkat szereztek az ott lefolyt beszélgetésekről, ezek pedig megfosztották őket azon utolsó illúzióktól is, amelyeket Franciaország irányában tápláltak. Következőleg — nézete szerint — a német-olasz viszony chanse-ai lényegesen javultak. Kérdés azonban, hogy Németország milyen álláspontra fog helyezkedni az osztrák kérdésben. Ez a döntő momentum a stresai fronthoz való visszatérés egyre csökkenő lehetősége szempontjából. Ausztriát illetőleg a párisi matadorok semmit sem végeztek. Előbb garantálni akarták az osztrák függetlenséget — de később feladták a tervet és a Habsburg-megoldás vesszőparipáját tolták ismét előtérbe. Utóbb az elől is meghátráltak. Ilyen körülmények közt nem lehet majd csodálkozni azon, ha Ausztriában a nagy tömegek az Anschluss irá127