Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 1. kötet

Iratok - I. A német—olasz közeledés hatása Ausztria nemzetközi helyzetére

kezdeményezően nem fog fellépni, sőt informátorom nem hiszi, hogy más oldalról kiinduló iniciativát többel, mint jókívánságokkal támogasson. Az itteni kormánykörök tisztában vannak azokkal a jóformán áthidalhatatlan politikai és gazdasági ellentétekkel, amelyek útját állják a volt Monarchia területén alakult államok kooperációjának. Maga a közvélemény pedig, amelyhez az angol kormánynak mindig igazodnia kell, túl kevéssé van érdekelve a kontinensnek ebben a részében ahhoz, hogy a kormány kötelezettségekkel járó akciót megkockáztathatna. Gazdaságilag Középeurópa és a Balkán államok igen kis lehetőségeket nyújtanak az angol gazdasági élet számára és a jövőbeli üzleti kilátások sem biztatnak vonzó perspektívával. Tisztán pénzügyi szempontból nézve a helyzetet, az angol tőke a Duna völgyében elveszett súlyos millióit legnagyobbrészt már leírta és a kapott lecke után alig lesz hajlandó ott egyhamar újabb tőkét elhelyezni. Anglia közvetlen érdeklődése tehát a középeurópai és balkán államok iránt Görögország kivételével minimális. Görögország földrajzi fekvésénél, valamint annálfogva, hogy Angliának a kereskedelmi hajózás terén a Levantén versenytársa, már inkább beletartozik az angol érdekszférába. Konklúzióként informátorom annak a véleményének adott kifejezést, hogy az angol álláspont az osztrák és a dunavölgyi államok kérdésében változatlan fog maradni és ha abban esetleg mégis változás állana be, az inkább távolodó, mint közeledő irányban történne. Beszélgetésünk folyamán a Foreign Office referense még két említésre érdemes megjegyzést tett. Az egyikből arra következtetek, hogy az angol külügyminisztérium komolynak tartja a német befolyás terjeszkedését Jugoszláviában, amely ma már alig lenne hajlandó egy Németország ellen irányuló tömörülésben részt venni. Másik megjegyzése az olasz-német viszony állítólagos javulására vonatkozott, amely szerinte inkább csak az olaszok képzeletében él, mint a valóságban. Királdy Lukács György s.k. követségi titkár id. ügyvivő Küm. pol. 1936—21/27—581. Sokszorosított másolat. 33. A BÉCSI MAGYAR KÖVET JELENTÉSE A KÜLÜGYMINISZTERNEK Bécs, 1936. február 12. 26 pol. 1936. Szigorúan bizalmas A mai déli lapokban Hodzsának Párisból keltezett hosszú nyilatkozata jelent meg, melyben többek között következőket mondta: „Zwischen Prag und Wien war ein viel zu vager Schiedsgerichtsvertrag vorhanden; wir haben ihm gekündigt und suchen nun etwas anderes, und zwar einen be112