Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 1. kötet

Iratok - I. A német—olasz közeledés hatása Ausztria nemzetközi helyzetére

közölt Rudnay bécsi követünkkel), hogy a most meginduló csehszlovákosztrák kereskedelmi tárgyalások eredményétől függetlenül a május végén lejáró osztrák csehszlovák döntőbírósági egyezményt meg fogják hosszabbítani és „modernizálni", azaz azt ki fogják egészíteni egy barátsági klauzulával. Nagyon határozott formában tiltakozott ama felfogás ellen, mintha a prágai látogatásba bármilyen magyarellenességet lehetne belemagyarázni. A Csehszlovákiával való politikai vagy pláne katonai együttműködésből Ausztria semmi hasznot nem húzhatna. Különben még maga sem tudja, hogy e meginduló kereskedelmi tárgyalások milyen eredménnyel fognak járni és lehetséges lesz-e Csehszlovákiával legalább ezen a téren jobb viszonyt teremteni. Berger-Waldenegg beismerte, hogy a Jugoszláviával való viszony nem javult és találkozása Stojadinovic miniszterelnökkel kérdésessé vált. Azután elmondotta, hogy eredetileg ő maga akart Londonba utazni, de később Starhembergre bízták az osztrák delegáció vezetését abból a felfogásból kiindulva, hogy az utóbbinak, mint a Heimwehr

3

2 főparancsnokának szavai többet fognak nyomni a latban és neki inkább elhiszik, mint bármely más osztrák államférfinak, hogy a bécsi kormány a közel jövőben egyáltalában nem gondol Ottó császár restaurációjára. Starhemberg herceg Berger-Waldenegg szerint jól végezte feladatát Londonban. Teljesen kizártnak tartja, hogy a neki tulajdonított magyarellenes nyilatkozatokat megtette volna. Ezután megmondottam Berger-Waldeneggnek, hogy én Párisban Flandin külügyminiszternél nem voltam, Olaszországra való tekintettel, amelynek érzékenységét minden körülmények között kímélni akartam. Nincs jogom — folytattam — neki tanácsokat adni, mégis őszintén megmondom, hogy Olaszország Ausztriáért sokkal többet tett, mint Magyarországért és ezért Bécsnek Rómára legalábbis annyi tekintettel kellene lennie, mint Budapestnek. Erre az osztrák külügyminiszter szigorúan bizalmasan közölte velem, hogy f. hó 16-án egy heti pihenésre Firenzébe utazik és ott Suvich olasz államtitkárral fog találkozni. Küm. res. pol. 1936—20—130. Eredeti tisztázat. Másolatban megküldték: londoni, párizsi, berlini, bécsi, quirináli, prágai, belgrádi, bukaresti és varsói követségeknek. 3

2 Heimwehr: osztrák jobboldali fegyveres szervezet, amely az első világháborút követő forradalmi fellendülés idejében tevékenyen részt vett a Bajor Tanácsköztársaság és a forradalmi Bécs, majd a szociáldemokrata Republikanische Schutzbund elleni harcban. 1929—30-ban aktív politikai szerepet kezdett játszani. Az 1930. május 11-én meghirdetett politikai programjában („Korneuburgi eskü") a parlamentarizmus és egyéb polgári demokratikus jogok megszüntetését, fasiszta rendi állam megteremtését követelte. Az 1934. február 12-i bécsi munkásfelkelés leverése után jelentős politikai befolyásra tett szert. Az olasz és magyar kormányok Mussolini és Bethlen 1928-as milánói titkos tanácskozásának határozata alapján állandó pénz- és hadianyag támogatásban részesítették. Vezetői voltak: Papst, Rauter, Oberegger, Steidle, Pfrimer, Fey, Starhemberg stb. 100