Zsidi Vilmos (szerk.): A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem egyetemi, rektori tanácsüléseinek, vezetői értekezleteinek napirendi pontjai 1949-1999 (Budapest, 2000)

Egyetemi tanács, rektori tanács, vezetői értekezlet a budapestiKözgazdaságtudományi Egyetemen 1949-1999

vezetőségen keresztül teljes súllyal befolyik a kari pártszervezet is." A kari oktatói értekezlet elvileg mégis okozhatott váratlan fordulatot: újabb tagokat javasolhatott a jelöltlistára. A szabály értelmében azonban egy tanszékről, intézetből csak egy főt lehetett megválasztani. A hallgató tanácstagokat kari hallgatói küldöttértekezleten választották meg. Az előkészítést és a lebonyolítást a KISZ végezte, jóllehet a képviselők nem a Kommunista Ifjúsági Szövetséget, hanem a hallgatókat képviselték. A hallgatók póttagokat is választottak. A választott tanácstagokat - a választásukhoz hasonló ügyrend mellett visszahívhatók voltak. A visszahívást a választásra jogosultak 1/5-e, vagy az egyetemi szakszervezeti intézőbizottság, vagy a kari szakszervezeti vezetőség kezdeményezhette. A választott tanácstagoknak előírták választóik véleményének megismerését a napirendre kerülő kérdésekkel kapcsolatban, másrészt tájékoztatási kötelezettséggel tartoztak saját tevékenységüket, illetve a meghozott tanácsi határozatokat illetően. Az 1969-es szabályzat szerint rektor munkáját a rektori tanács segíti, amely tanácskozó szén', döntési jogot nem gyakorol. Az Egyetem vezetésével járó igazgatási és gazdasági feladatok előkészítése, valamint az oktató-nevelő és tudományos munka karok közti folyamatos összehangolása tartozik hatáskörébe. Tagjai: a rektor, a rektorhelyettesek, a dékánok, a gazdasági főigazgató, valamint a pártvégrehajtó-bizottság és a szakszervezeti intézőbizottság képviselője. A rektor meghívhat más, a napirendi pont által érintett személyt is. Az ülést a rektor hívja össze, ő állapítja meg a napirendet is. Az 1960-as években lerakott alapokon fejlődött tovább a hetvenes, nyolcvanas években a magyar felsőoktatás, ami a folyamatos reformok sorozatában nyilvánult meg. Az 1980-as éves közepéig két jelentősebb szabályzat-módosításra került sor, amely az egyetemi, illetve rektori tanáccsal kapcsolatos. Az 1972. szeptember l-jétől hatályosszervezeti és működési szabályzatban az egyik legfontosabb változás, a lemondás mellett, a visszahívás lehetősége volt. A tanácstagok indoklással lemondhattak, a rektorhelyetteseket és a tanszékvezetőket visszahívhatók lettek. A visszahívásról az egyetemi tanács döntött, de a hatálybalépéshez miniszteri megerősítés kellett. További változás, hogy egy-egy karon választott tanár- és diákképviselők, a dékán vezetésével „tanácstagi csoportot" alkothattak. A tanács létszáma a pécsi kihelyezett nappali tagozat vezetőjével bővült. A változtatások jellege arra utal, hogy az egyetemi tanácsot egyfajta egyetemi parlamentnek képzelték el és működését is az országgyűléshez hasonlóan szabályozták. Jellemzően e korszakban terjedt el - a tanácstagokhoz intézett kérdések megnevezésévé - a parlamenti munkával kapcsolatos interpelláció kifejezés. A rektori tanács összetétele szintén egy fővel bővült: bekerült az egyetemi KISz Végrehajtó Bizottság vezetője. Ez a szabályzat több mint egy évtizedig volt érvényben, a következő SzMSz 1983-ban lépett hatályba. Az eközben eltelt több mint egy évtized tapasztalata alapján több jelentős változtatásra került sor, amelyek mind a további részletes, differenciáltabb szabályozás irányába mutattak. Megszűnt a tartalommal nem bíró titkári funkció. Tisztség alapján került a testületbe a KTI és a Könyvtár igazgatója, valamint a KISz oktatói, csúcsszervezet vezetőségének titkára. Az oktatólétszám növekedése szükségessé tette a választott képviselők számának növelését. Alapvetően 4-4 képviselőt választhattak a karok oktató, kutató tanszéki dolgozói. Ha azonban a kari létszámuk elérte a 150 főt. akkor 5 főt választhattak, minden további 30 dolgozó után újabb 1 képviselőt küldhettek a tanácsba. A nem-oktató képviselők száma pedig 1-ről 2-re emelkedett. Rendkívüli tanácsülés összehívásának egyik lehetősége lett, ha „valamelyik" kari tanács javasolja, szemben a korábbi „valamennyi" (?!) változattal. Változtattak a választással kapcsolatos szabályokon is. így a választandó kari képviselők számát az egyetemi tanács határozta meg. Ez a létszám 3 évig irányadó, az időközben bekövetkező változások (pl. 149