Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - rektori tanácsülések, 1962-1963

1962. október 18. - 1. Beszámoló a költségvetési tárgyalások állásáról /Írásos anyag nem készül /. Előadó: Rencz István gazd. főigazgató - 2. A munkavédelem és a munkavédelmi oktatás helyzete Egyetemünkön. Előadó: Dr. Kolláth György adjunktus - 3. A matematikai módszerek közgazdasági alkalmazásával foglalkozó csoport munkaterve. Előadó: Dr. Krekó Béla docens - 4. Javaslat a külföldi hallgatók tantervének és tananyagainak módosítására /Írásos anyag nem készül /. Előadó: Dr. László Imre rektorhelyettes 1-20. p.

-5-Azzal nem értene egyet, hogy a terv-matematika szakon mate­matikus aggyal gondolkodó közgazdászokat képezzünk. Az is elképzelhetetlen, hogy más a különböző szakon végzettek más­más módon akarjanak majd gazdálkodni a munkaterületükön, a vállalati gazdálkodást egységesen kell oktatni, ugyancsak az ipargazdaságtant is. Véleménye szerint a szállitás prog­ramozását a közlékedés gazdaságtanában kell oktatni, ez nem matematikai feladat. A munkatervnek van olyan szinezete, hogy nem ilyen irányba, vinné az oktatást. Nem hiszi, hogy az ágazati tanszékek a csoporttól megfeleld segítséget kaphatnának. Az ipargazdaságtan uj tankönyvébe - amennyire a lehetőségek engedték - már bevittek valamit a matematikai módszerek alkalmazásából. Ha segítséget kaptak volna, többet tehettek volna ezen a téren már eddig is. Szabó Kálmán: Nem ért egyet Wi&csek elvtárssal. Emléke­zeté szerint az Egyetemi Tanács úgy határozott, ho^y a mate­matika elméleti vonatkozásaival h Matematika Tanszék foglal­kozzék, az alkalmazásokkal pedig a csoport, ügy értelmezte, hogy ez nem zárja ki azt, hogy a szaktanszékek a maguk ere­jéből próbálják a tananyagot előbbrevinni ezen a téren is. Bonyolult kérdés megoldásáról van szó, ezért nem ért, ha több oldalról közelitjók meg a problémát. Szükségesnek tartja egy erős központi csoport létrehozását, amelynek feladata lenne, hogy egyes tanszékek problémáit vizsgálja meg és tegyen javas­latot a megoldásokra. Külföldi egyetemeken is mindenütt létre­hozzák az alkalmazott matematikai tanszékeket a matematika tanszékek mellett. Véleménye szerint helyes a csoport létre­hozása. A gazdasági életben a matematikai módszerek alkalma­zása .tartalmazza a módszerek továbbfejlesztését is, tehát a fejlesztéshez jó matematikusnak és jó közgazdásznak is kell lenni. A matematikai módszerek fejlesztése nem történt speku­lációs alapon, feltétlenül szükséges az előzetes gyakorlati vizsgálódás. Abban, hogy~ a III. éveseknek a Matematika Tanszék, vagy a cso­port oktassa a programozást, személyi adottságok kérdését lát­ja, mivel Krekő elvtárs a Tanszékhez és a csoporthoz is tar­tozna. Ha a csoportra szükség van, nem látja ahnak jelentőségét, hogy a tananyagot Krekó elvtárs mint a csoport tagja, vagy mint a Matematika Tanszék docense oktatja. Ez nem elvi, hanem személyi kérdés. A vácállalati gazdálkodás kérdésében egyetért Wilcsek elvtárssal. W i 1 c s e k Jenő: Ha alapozni akarunk a matematika oktatás­ra, akkor lehetetlen, hogy a III. óv végén fejezzék be ezt az oktatást. Az ipargazdaságtant a 4-5. félévben adják elő, igy az alapozás a matematikára már eleve lehetetlen. Szép Jenő: Wilcsek elvtárs beszélt az átfedések veszélyéről. Ez még inkább arról győzi meg, hogy a módszerek oktatását egy kézbe kell venni, mert az átfedéseket csak igy lehet elkerülni. Elnök: Javasolja, hogy ne adjuk fel a csoport gondolatát, de ne csináljuk meg most a csoportot, hanem először próbáljunk valamit a tanszékeken. Pélő, hogyha most létesitünkcsoportot, sok lesz az üresjárat. v

Next

/
Thumbnails
Contents