Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - rektori tanácsülések, 1962-1963

1962. november 8. - 1. Beszámoló az oktatók matematikai továbbképzésének eredményeiről, javaslat a továbbképzés jobb megszervezésére. Előadó: Megyeri Endre - 2. Javasolt szempontok az esti-levelező hallgatók perspektivikus tantervének elkészítéséhez. Előadó: László Imre - 3. Javaslat az 1963/64. tanévben az esti levelező oktatásba beállítandó szakokra (specializációkra). Előadók: a dékánok - 4. Jelentés a külföldön töltött üzemi gyakorlatok tapasztalatairól. Előadók: a dékánok 1-29. p.

-2-&ell nézni a különböző formák alkalmazásának lehetőségeit. Esetleg egészen laza formák is lehetségesek, egyes oktatók ké’ ßesek csak a jegyzet alapján tanulni, egyes tanszékeken belül I létre lehetne hozni tanulócsoportot, stb. Egy-egy tanszék vo~

' natkozásában más-más igény lehet a matematikai módszerek tekintetében, ezt is figyelembe kell venni az oktatók képzésénél. Előrelépést jelenthet e téren, ha a III. éves terv- matematika szakosok, mint demonstrátorok kapcsolódnának be a munkába és egyetemi tanulmányaik befejezése után is az Egyetemen maradnának.

László Imre: Az Egyetem káderfejlesztási tervét úgy kell kialakítani, hogy az Egyetem céljainak megfeleljen. Véleménye szerint minimálisan 3o emberre van szükség ahhoz, hogy 2 éven belül eljussanak addig, hogy ailineáris algebrával kapcsolatok problémákat megértve, azokat az oktatásban alkalmazzák, tündén érdeket alá kell rendelni az Egyetem, az oktatás érdekének.

Nem elegendő, ha egy-egy tanszéken egy ember foglalkozik a matematikával. Például ha a Terv Tanszéken, hsat minden oktató nem sajátítja el a matematikát, 4-5 év múlva alkalmatlanná válnak •arra, hogy a Terv Tanszéken oktassanak. Ez vonatkozik az Ipargazdaságtan Tanszékre, de más tanszékekre is. Nem járható ut, hogy az oktatók egy része "hagyományos” módszerekkel oktat, más része pedig uj módszereket alkalmaz.

Javasolja, hogy a tanszékvezetőket szólítsuk fel, jelöljék ki azokat az oktatókat, akik kötelesek résztvenni a matematikai továbbképzésben. Ezt a következő 2-3 évben központi kérdésnek kell tekinteni, az alkotószabadságok megítélésénél is figyelembe kell venni.

A terhelés tekintetében: sok oktató a mellékkereset, félállás féltése miatt húzódik a továbbképzéstől. Fel kell vetni ezt a kérdést a matematika elsajátítására alkalmas oktatóknak, meg kell mondani, hogy ha nem vállalja a továbbképzést, perspektívában lehetetlenné válik az egyetemi munkája. A matematika elsajátítása áldozatot jelent, heti lo óra átlagosan szükséges a tanuláshoz, ezt a terhelésbe bele kell számítani.

Javasolja, hogy a Könyvtár figyelmét hivjuk fel arra, hogy fokozottabb figyelmet fordítsanak a matematikai módszerek közgazdasági alkalmazásával foglalkozó könyvek, cikkek eljuttatására az érdekelt tanszékekhez, hivják fel ezekre a figyelmet.

Szabó Kálmán: Javasolja, hogy május-júniusban /vagy bármely más két alkalmas hónapban/ szervezzünk az oktatók számára 2 hónapos kurzust, amelyen az alapvető problémákat elsajátíthatják. Ez intenzív tanulást jelentene, utána a nyár folyamán továbbfejleszthetnék egyénileg a tanultakat. Ezen a kurzuson 3o-4o oktató vehetne részt.

helyesnek tartaná, ha a matematikai módszereket alkalmazó csoport egy-egy oktatója átnézne egy-egy tananyagot és közösen a tananyag előadójával /aki résztvenne az előbb javasolt kurzuson/ megbeszélnék az alkalmazható matematikai módszereket.

S z a n y i Jenő: Egyetért László elvtárssal. Meg kell nézni a tantárgyakat, hol van feltétlenül szükség a matematikai mód-T