Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - rektori tanácsülések, 1961-1962

1962. június 27. - 1. A Tanárképző Bizottság beszámolója. Előadó: dr. Berend Iván - 2. Beszámoló a doktori témák választásának irányelveiről. Előadók: a dékánok - 3. Beszámoló a külföldi hallgatók helyzetéről. Előadó: dr. Simai Mihály - 4. Javaslat alkotószabadságokra - 5. Jelentés a diákotthonok helyzetéről. Előadó: Gergely István - 6. Beszámoló a jegyzetkéziratok leadásáról. Előadó: Bódis Imréné elvtársnő 1-33. p.

A benyújtott disszertációk szinvonala általában jó, Különösen elmondható ez a pénzügyi disszertációk jelentős részére, hozzávetőleg háromnegyedére, mivel ez utóbbiak gyakorlati pénzügyi területek prob­lémáinak feldolgozása utján az oktatás szempontjából is felhasználható tudományos részeredményeket produkáltak. Egyes gazdaságtörténeti disz­­szertációk - teljes egészében, illetve egy-egy részletük - nyomtatás­ban is megjelentek már. a benyújtott disszertációknak viszonylag kis hányadát utasítottuk csupán vissza, az elégtelen doktori szigorlatok miatt elutasított jelöltekkel együtt a kérelmezőknek mintegy 5 %-át utaltuk újabb disszertáció megírására, illetve újabb vizsgák letéte­lére . A doktori szigorlatok terén változatlanul hiányosságok mutat­koznak* a múlt évi Kari Tanácsülés is leszögezte, hogy a szigorlatok szinvonala általában nem haladja meg az államvizsgákét, a jelöltek jól felkészülve jelennek meg ugyan a vizsgán, a tananyagot általában jól « elsajátítják, azonban komoly hiányosság mutatkozik a doktori szigor­latok államvizsgától eltérő jellegének kialakitásában. A Kari Tanács állásioglalása ellenére sem következett be lényeges változás. A dok­tori szigorlatokon általában az egyes tantárgyak tételes tananyagát kérik számon, s csak egyes esetekben fordítanak nagyobb figyelmet a disszertációk tárgyköréhez kapcsolódó szakirodalom ismeretere. Tan­székeink nagyobb része erre nem fordit kellő gondot, sőt helyenként nem is rendelkeznek megfelelően kidolgozott doktori szigorlati tema­tikával és irodalomjegyzékkel, ■ a disszertációk elbírálása és a doktori szigorlatok lebonyolí­tása tanszékeinkre nagy feladatot ró. A disszertációkat legnagyobb­részt a tanszékek munkatársai bírálják felül, bár az egy^s szakterüle­tek külső szakembereit is időről-időre igénybe vesszük e munkánál. Az opponensi vélemények az esetek nagyobb részében megalapozottak, bár még előfordul a rendkívül Összecsapott, elnagyolt, s ezért nem megfe­lelő bírálat is. Eddig ncehezitette az ilyen munka elleni fellépést a bírálatok honorárium ügyének rendezetlensége. Most azonban az újabb intézkedések lehetőséget nyújtanak a leghatározottabb fellépésre, a meg nem felelő opponensi vélemények visszaadására, a bíráló munka szin-H vonalának további emelésére, a doktori szigqrlatok lebonyolításához a tanszékek legjobb erőit vesszük igénybe. Evről-évre komoly problémátI; jelent azonban, hogy több tanszékünkön csak egy-egy vizsgáztatásra jo-j­­gosult oktató található, s ezért a helyettesítés minden esetben nehéz-j­­séget jelent. Feltétlenül szükséges lenne minden tanszékről két-három megfelelően képzett és felkészült oktató állandó jellegű megbízása a doktori szigorlatok lebonyolításával. Az eddig elmondottak lényegében tartalmazzák azokat a legfőbb teendőket is, melyeket az egyetemi doktori fokozat megadásával kap­csolatban Karunkon el kell végezni. Összefoglalóan ezeket a követke­zőkben jelölhetjük meg: 1./ a tanszéki irányitó és felülbíráló munka további javítása a disszertációi? témák kiválasztásánál* A tanszékek még követke zet es eb­ben irányítsák a jelentkezőket a legfontosabb^népgazdasági feladatok, tanszéki tudományos és oktatási problémák témái fölé.

Next

/
Thumbnails
Contents