Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - rektori tanácsülések, 1960-1961
1960. október 11. - 1. Javaslatok 1961-re a levelező oktatás továbbfejlesztésére és tanulmányi rendjére vonatkozóan. Előadó: László Imre - 2. Tanszéki és egyetemi viták rendezése. Előadó: Vörös Gyula - 3. A tanszékek külföldi kapcsolatainak elemzése. Előadó: Deák Károlyné - 4. Az akadémiai célhitelek felhasználása. Előadók: az érdekelt tanszékvezetők 1-9. p.
M.tnám l#YA'.^*/6I/üktatcAa, Tana ékeink külföldi kapcsolatainak elemzése, I. Egyetérnünk Tanszékeinek külföldi kapcsolatait tekintve megállapítható, hogy a korábbi években tapasztalható többségében látogatási, turisztikai jellegű utazások mindinkább átalakulnak olyan kapcsolattá, amely kihatással van az oktató tudományos munkára, hozzájárul tananyagaink fejlődéséhez, előreviszi egyes oktatók, illetve egyes tanszéki kollektívák tudományos munkáját, . a az elmúlt időszakban történt felmérés azt tükrözi, hogy tanszékeink 51 különböző egyetemmel és főiskolával vannak kaocsolatban, amely döntő többségében a szocialista tábor országainak felsőoktatási intézményéit jelentielőfordulnak azonban kisebb számban az oktató és tudományos munkára vonatkozó egyéb külföldi összeköttetések is, pl. Japán, Franciaország és India egyetemeinek egyes oktatóival. Tanszékeink többsége megerősítette és kiszélesítette^azt a kapcsolatot, amelv uj marxista egyetemmé válásunkat elsősorban elősegítette, t.i. a Szovjetunió, elsősorban Moszkva, és Leningrad egyetemei és közgazdafőiskolái ’-anszé'íeivel történő tapasztalatcserekelt. Jellemző erre, hogv a Szovjetunió 8 különböző főiskolával lo Tanszékünk tart kapcsolatot'! Ez a felmérés óta még csak növekedett, hiszen a Külkereskedelmi Tanszék vezetőjének caz elmúlt hetekben sikerült hasznosnak Ígérkező kapcsolatot kiépítenie hasonló moszkvai szaktanszékekkel. Jelentős Lengyelországgal és Csebrszlovákiával való tapasztalatcserénk is. Előbbiben 8 egyetemmel és főiskolával vannak összeköttetésben Tanszékeink,'7 utóbbinál pedig pl: csak a Prágai Közgazdasági Főiskolával ló Tanszékünk t <rt fent kapcsolatot. Hasonló képet mutat az NDK beli helyzet is, többek között a Berlini Közgazdasági Főiskola eseteben, amellyel szinte valamennyi ittjni Tanszék AV esetenkénti, illetve-rendszeres munkaképesolatban van• ’ A kapcsolatok kiépítése levelezés utján, személyes utazások révén, továbbá kiküldetések, hosszabb-rövidebb időtartamú tanulmányutak nyomán történt. "Aeg kell azonban jegyezni, hogy a személyes kapcsolat, felvételre még nem volt minden Tanszéknek kellő lehetősége, s igy a jövőben * áladat ink vannak tov ábbi tanszéki dolgozók esetleges tanulmányútjóinak biztositásn szempontjából. /Matematika, Mezőgazdaság gazdaságtana/^ • Mag kell oldénünk továbbá azt is, hogy hasonló célokból az eddiginél nagyobb mértékben legyen lehetőségünk külföldi egyetemek oktatóinak rae.gf hivásár.m II. j|| ‘* * Tanszékeink .nagyszámú és szerteágazó kapcsolatai^folytán nem vállalkozhatunk a k alapos és minden sz jmpon'tbt kellően értékelő jel .intés összeáll it ás ár a, s ezért csak annak vizsgálatára szorítkozhatunk, hogy lemérhitőek-o már bizonyos pozitív hutások az oktató és tudományos munkára, valamint, hogy - kapcsolatok mely formái jellemzőek az- utóbbi időszikr •' a i Leggyakoribb a tematika és t^nany ige a ere, mely elős ggit-ett ? egyes tár. gynk okt- .tusi célkitűzéseinek tisztázását, és meglévő anyagaink kiszé| íesitásét. Ennek nyorján tisztázódott pl* a belkereskedelmi áruismeret \ elméleti alapjainak tananyaga, a külkereskedelmi áruismeret szakosított - ' oktatásának szükségessége, a vendéglátóipar és idegenforgalom jegyzet I kibővülése, többek között az önkiszolgílással, valamint a mozgó kereskedelmi hálózattal. Hasonló a tapasztalat a Számviteli Tanszéken az ügy-' '’vitel gépesítése tananyagának ki ,1M'it hsánál, valamint a Politikai
