Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - rektori tanácsülések, 1960-1961

1961. február 20. - Az oktatói létszám-szükséglet megállapításának kérdései.Előadó: Dr. Varga Sándor - /Az írásos anyagot később küldjük / 1-19. p.

manyos tevékenységre van szükség. A tananyagoknak ez a vál■ tözékonysága, a fejlesztéssel kapcsolatos feladatoknak ez a &Sgy^volumene nem jellemző a felsőoktatási intézmények nagy részére, de különösen nem a természettudományi diszciplínákat oktató tanszékekre. ;-A tananyagok fejlesztésével kapcsolatos problémákkal összefüggésben még két tényezőre kell rámutatnunk. Az egyik az, h-'ogy közgazdasági szaktanszékeink jelentős része az ország egyedüli tanszéke, ilyenek többek között a Külkereskedelem Gazdaságtana, a Belkereskedelem Gazdaságtana, a Számvitel,

' .a:^népgazdaság Tervezése, a Nemzetközi Gazdasági és Politikai Kérdések, a Szocialista Pénzügy és Hitelrendszer Tanszék. Szokna; tanszékek 34 tárgyat tanítanak, amelyek kialakitásában és fejlesztésében nem támaszkodhatnak más hazai tanszéket; eredményeire. A másik tényező, amire itt még rá kell mutatnunk, az, hogy a közgazdasági, diszciplínák hazai.tudományos bázisa.meglehetősen fejletlen.,Az MTA Közgazdaságtudományi Intézete kutatási profilja és egyéb tényezők miatt igen kevés segítséget jelent a tananyagok fejlesztése szempontjából.. Az ágazati gazdaságtanok vonatkozásában pedig*szintén azt kell megállapítanunk, hogy az ágazati gazdaságtani kutatóintézeti. hálózat létszámát és munkájának színvonalát tekint-;vc is öös.zehasonlithatatlanul f.ejletlnncbb, mint pl. a műszaki kutatóintézeteké.

Fentiek miatt a közgazdasági szaktanszékek többsége a nemzete közi tudományos eredmények figyelembe! kisérése, a gazdaság-politikai . kérdések elemzése, a megérett elméleti kérdések fo.c dolgozása, tekintetében sok tárgy vóhatkozásában kevéssé támaszkodhat saját kutatásain kivül más forrásokra. Bizonyos értölömben ezért a közgazdasági szaktanszékek nagy része alaprendszerezést, mondhatnánk közgazdasági alapkutatást is kell, hogy végezzen.

b,/ Egyetemünk sajátos helyzetben van kádcrállományának ősz— szététele szempontjából is. Amikor Egyetömuhk 1948-ban megalakult, a hazai marxista közgazdaságtudománynak nem voltak és nem is lehettek nagy számban kész káderei. Nagy hiány mutatkozott vezető ás középkáderekben egyaránt. Egyetemünk oktatószemélyzete fokozatosan alakult-ki úgy, hogy zömében az Egyetem padjaiból kikerülő uj marxista népi értelmiség .soraiból regrutálódott. Ez a réteg .az elmúlt 6-lo év^alatt^ szakmai és politikai szempontból egyaránt nokat fejlődött éei ma már az Egyetem oktató, nevelő és tudományos munkájának szilárd bázisát képezi. Ugyanakkor, mint a hazai közgazdasági front általában, a közgazdasági felsőoktatás még ma is i meglehetősen szűkölködik vezető káderekben.

Jellemző ebből a szempontból, hogy Egyetemünkül^ tanszékén összesen 12 egyetemi tanár van státusban. Közülük 8 főálla-su ás 4 másodállásu. A 8 főállású egyetemi tanár közül jelen leg lényegében 5 vesz reszt az oktatómunkában.

Egyetemünknek fonti sajátosságából adódik az, hogy tanszékéé inken az oktató és tudományos munkában a többi egyetemektől!