Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - rektori tanácsülések, 1956/1
1958. május 19. - 1. A levelező oktatás és a mérnök-közgazdászképzés kérdései /Írásos anyag mellékelve/. Előadó: Kovács Dezsőné - 2. Az 1958/59-es, a délelőtti hallgatók tantervének megvitatása. Előadó: Deák Károlyné - 3. Egyebek - a/ A doktori avatás menete /Írásos anyag mellékelve /. Előadó: Sásdi István/ - b/ A felvételi munkával kapcsolatos kérdések. Előadó: László Imre 1-34. p. Határozatok is
- 5 mértékben volt érezhető'a közgalzdaságilag és műszakilag egyeránt képzett mérnökök hiánya. Az ipari termelésünkben sok esetben mutatkozó szervezetlenség, a nem kielégitő műszaki fejlesztés, stb. sok esetben mérnökeink gazdasági tájékozatlanságára, közgazdasági ismereteik hiányára vezethető vissza. Ezen akar segiteni a mérnök-közgazdász képzés. Egyetemünkön a rendeletnek megfelelően először 1956 szeptemberében kezdődött a mérnök-közgazdasági továbbképzés. Tekintettel azonban az októberi ellenforradalmi eseményekre a mérnök-közgazdász képzést 1957 februárjában - az egyetemi oktatás megindulásakor - nem folytattuk. így tulajdonképen az 1957/58-as tanévben kezdődött el a mérnökök továbbképzése. Az első félévben 166 mérnök-közgazdász hallgatónk volt. ~Az iparszakos mérnök-közgazdászok a tanterv előirása szerint az I. félévben Politikai gazdaságtant, Statisztikát és Könyvvitelt, a IX. félévben Politikai gazdaságtant, Statisztikát, Könyvvitelt és Jogot /Államigazgatási és polgári jog/ tanultak. A külkereskedelmi szakosok az I. félévben Politikai gazdaságtant, Statisztikát, Gazdaságföldrajzot és Jogot /Polgári és nemzetközi jog/, a II. félévben Politikai gazdaságtant, Statisztikát, Könyvvitelt és Gazdaságföldrajzot hallgattak, A fenti tárgyak egyben vizsgatárgyak is. Az I. és a II. félévben a tanszékek a mérnök-közgazdászok részére Í3 tartottak előadásokat. Könyvvitelből előadást és gyakorlatot is tartott a tanszék* A hallgatóknak,kb. 5o %-a, sőt néha ennél is több jelent meg a foglalkozásokon. Érdeklődők voltak és úgy látszott komolyan veszik a tanulást. A vizsgaidőszak'lezárása után azonban az eredmények nem tükrözik a nagy lelkesedést. A kötelezően előirt vizsgák száma 577. Ebből a rendes vizsga- időszak végén 298 az elmaradt vizsgák száma, /51.8 %/ Legtöbb vizsga- elmaradás Statisztikából volt, 136 fő, /8o.3 %/. Nagy az elmaradás Politikai gazdaságtanból is, 166 hallgató közül 74 nem vizsgázott. Az évfolyam átlaga 3.o7, az egyes tantárgyak közül legjobb az átlageredmény-Gazdaságföldrajzból, 3*97, legrosszabb Politikai gazdaságtanból 2.97 166 mérnök-közgazdász közül 5o az elégtelen ron düek száma. Ez az összlétszám 3o.l %-a, sok a négyes és sok az elégséges, elégtelen vizsga. A Politikai gazdaságtan vizsga eredményei a tanszék véleménye szerint azért olyan gyengék, mert: a. / a hallgatók lebecsülték az anyagot /vagy inkább sokra értékelték korábbi Politikai gazdaságtan tudósukat/. b. / a foglalkozásokon a megjelenés igaz, hogy 5o %-os volt, s ez levelező viszonylatban jó, de mégis távol volt az előadásokról a hallgatók fele, c. / nagy nehézséget jelentett továbbá - s talán ez a legsulyc sabb, - hogy a'jegyzetek legnagyobb része a vizsgaidőszakban jelent meg, / Az előbbiekben említettük már, hogy a * Statisztika jegyzet utolsó része március 4-én jelent meg. így volt ez a Politikai gazdaságtan jegyzetnél is./ 517/15/1958.
