Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - rektori tanácsülések, 1957-1958/1
1958. április 21. - 1. A „B” szakos tanárképzés beindításával kapcsolatos kérdések. /Írásos anyag mellékelve / - 2. A karokon és a tanszékeken folyó munkák, folyamatban lévő feladatok megvalósítása ellenőrzésének kérdései. - 3. A tudományos diákkörök helyzete - 4. Egyebek 1-17. p. Határozatok is
- 4 -Kiegészítő képesítés» Azok, akiknek középiskolai tanári szakvizsgájuk vagy okleve—s lük van és kiegészítő tanári képesítést akarnak szerezni, kötelesek aí Egyetem tanárképző szakára 2 féléven át "beiratkozni, a különbözeti ti gyakat lehallgatni, szakdolgozatot készíteni és az előirt kollokviu—jj mókát^és vizsgákat leténni. Kötelesek továbbá a kötelező hospitáláso >a kon résztvenni és az előirt gyakorló tanítási kötelezettségnek is ellő get tenni# Azok , akik Egyetemünk valamelyik szakán már oklevelet sze— - feztek és tanári Oklevelet akarnak szerezni, kötelesek az Egyet .m ta :i nárképző szakára 4- fléveh át beiratkozni, a különbözeti tárgyakat lesi hallgatni, szakdolgozatot készíteni és az előirt kollokviumokat és vizsgákat letenni. Kötelesek továbbá a kötelező hospitálásokon resztás venni és az előirt gyakorló tanítási kötelezettségnek is eleget tennnn Szervezeti kérdések. A tanárképzés keretét az életnek kell kialakítania s a tárgyi, személyi és pénzügyi feltételek határozzák i mag, hogy ezeket a kereteket mennyire kell és mennyire lehet tágitanns Az ügy szempontjából az*a fontos, hogy a tanárképzésnek az egyetemem belül legyen felelős gazdája, legyen egy munkacsoport:, amely szivügyyg nek tartja ezt a munkát« Erre azért van szükség, mert - mint ahogy \ szakvezető tanszékek kezdettől fogva egy bizonyos szak szellemében, egy bizonyos szak követelményeinek megfelelően igyekeznek hallgatói—, kát nevelni - ugyanúgy kell lennie egy olyan szervezetnek, amely kez^n, dettől fogva és az egész tanulmányi idő alatt a középiskolai oktató—ó növelő munka problémáira irányitja a tanárképzős hallgatók^figyelmét.. r Ezt a munkát a szaktanszékek nehezen tudják ellátni, egyrészt szakmaielfoglaltságuk miatt, másrészt azért sem, mert a tanszékek^dolgozóüo általában nem ismerik eléggé a pedagógia szemszögéből a középiskolák világát« EelelŐs vezetőre szükség van azért is, mert^csak ez lehet igazán képes arra, hogy a különböző tanszékek tanárképzős munkáját Összefogja, a képzés rundját, a vizsgák színvonalát biztosítsa, a^tasf nárjelöltek hospitálását és gyakorló tanitását ellenőrizze, a közép-q iskolai tanári oklevéllel vagy szakvizsgával más egyetemekről külön-n bőzeti tárgyak hallgatására ás kiegészitő képesítő vizsgákra jelent-i kezők ügyeit biztos kézzel intézze stb* Ami a szervezeti forma kérdését illeti, ez többféleképpen oldható meg; a/ Szervezhető önálló Gazdasági Szaktanárkápző Intézet, köz-s; vétlenül a Rektor felügyelete alá rendelve. Ebben az esetben az Inti vezetője a dékáninak megfelelő hatáskörrel vezetné a tanárképzés muri káját« b/ Szervezhető a tanárképzés ügye szak formájában. Ebben az s. esetben a szak élén kijelölt vezető állana, valamelyik Dékán alá* rendelve, Ez a szervezeti forma azt a kérdést veti fel, hogy melyik Kaja. hoz tartózzák a tanárképzés ügye. Az ”A” tanári szakcsoport szempont jából az a helyes, ha a tanárképzés az Általános Közgazdasagi Karhos tartozik« Az "A" tanári szakcsoport azonban csak 196o-ben kezdi. meg|g káját. A nB" tan ári szakcsoport- szempontjából pedig az Ipari Karhoz|s< való tartozás a kívánatos* mert e szakcsoport ^.tárgyainak vezető tan- - székei /Számvitel tanszék, Statisztika tanszék, Ipargazdasagtan tanin, mind az Ipari Karhoz tartoznak. 453/2o/58. RT. j ,
