Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Közgazdasági kar tanácsülései, 1931-1932

1931.09.14. ünnepélyes tanévnyitó ülés

gyűjtés korszakaiban, aminő ...pl. a XLv. század volt.

Gondolkodóbb főknél és a tudományos synthesis , a philosophiai elmélyülés korszakaiban , mint aminő a XX.

század eleje, a földrajzi tudomány a földről való ismerete ink synthesise^ szerves egysége.

AZ analysis korszakaiban a földrajzi tudomány ágakat . fokozatosan icülönálló segédtudományokat iejleszü, — minő az oceanográfiát, biogeografiát, geomorfologiát stb. a synthesis korszakaiban maga nő, virágzik, sajátos önálló tár- . gyát fejleszti, a földfelszínnek mint egységes élő valóságnak meglátását.

A XIX* században az evolut ionismus és a terdészet- és történettudományok egymásra hatasa megtunitoi>ta a dolgokat fejlődé süliben meglátni, minden jelenséget, mint valamely fejlődés pillanatnyi megjelenését, phasis-jelenségét A tudományok erős differentialodasa és atszövodése és az a körülmény, hogy sok tudomány ugyanazokkal a tárgyakkal a különböző, de érintkező szempontokból is foglalkozik, valamint a XIX. század megfigyeléseinek minden képzeletet felülmúló sokasodása szükség szerűen oda vezetett, hogy az emberi elme vágyik mindezt a megfigyelést és ismeretet összeegyeztetni és egységes képben meglátni, vágyik az ember eddig megszerzett ismeretein építeni lel világielfo* gását, ha az nem is más ,mint egy uj problema , amely újra kérdéseket teremt és uj leüt at ás r a késztet.

Lassankint megtanulnak a fölfelszini élet összes jelenségeineinek egyetlen életfolyamatba tartozását megismerni. Ennek a gondolatbeli synthesisnek ereönicnye az eo hogy a földrajz a Xlx* században ismét saját maga fejlő-