Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Közgazdasági kar tanácsülései, 1931-1932
1931.09.14. ünnepélyes tanévnyitó ülés
-9lyamatba. Gyorsítja és hirtelen kirobbanásra hajtja az utolsó száz esztendő fejlődése, a világnak europaiasitása, Európára centralizálása, de egyben ezáltal való egységesitése, európai jellegű termelő és fogyasztó concurrensek teremtése, anélkül, hogy Europa a maga belső structurajat megváltoztatta volna. Ez az Europa mar nem földrajzi fogalom,ha structu- rája földrajzi alapokon is nyugszik. Az emberi történet fogalma ez az Europa, amelynek szülőelemei a természeti adottságokon kivül a népvándorlás államalkotó népei, az államkereteket és jogot adó római provincia és a hatalom hierarchiáját megteremtő Egyház. Ts ez az Europa mégsem emberi alkotás az akarat Írtelmében - mert a társadalmasodás organikus, szerves, önmagától való folyamatának része. Egy integrálódás, egy gócosodás az emberi fejlődés folyamán - a világexpansio és egyesités megindulására fekvés, kiima és domborzati tagoltság folytán legalkalmasabb helyen. Nem emberi alkotás, mert az ember csak politikait, szociálist, erkölcs itta vagy ^azdao^it tud alkotni, irányit ani vagy* szervezni. A torsadalmasouus a maga egyetemességében nem szervezett, de szerves folyamat. Europa, amint körülbelül az V. századtól kezdve a világháborúig fejlődött és lett, szervesen fejlődött szerves valóság. Elődje a Hómai Birodalom a maga egységénél fogva sokkal inkább volt szervezetten létrehozott emberi alkotás.Tájegységeknek, tehát természeti szerves valóságoknak megfelelő elemei, mint Gallia,Hispania, maga Italia stb. a tájban gyökerező erejüknél fogva mégis szervesen fejlődtek a szervezettség köntöse alatt és ez a .szerves fejlődés szétveti 9 szervezett birodalmat. A sok államu, egységes akarat nélküli Europa sokkal szervesebb organikusabb. Szervesen fejlődik ki uenne )
