Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Közgazdasági kar tanácsülései, 1931-1932

1931.09.14. ünnepélyes tanévnyitó ülés

Európa történetét értettük és irtuk, ez nemcsak érthető, de jogos és logikus is volt.

De ezen határok által körülvett életegységen belül domborzati kialakulásánál és az általa való adottságánál fogva két különálló ellentétes jellegű életegység van. Nyugateurópa jellege a tagoltság, változatosság, a tenger s az Óceán felé való nyiltság, a Grolf-klima és emberi vonatkozásban is tagoltság, sok nemzet, változatos gazdasági életformák. Keleteurópában, Oroszországban mindé vonatkozásban több egyformaságot találunk.

Európa helyzete az óvilági continens nyugati végén a mérsékelt öv könnyen irtható erdőzónájában és a steppecv folytatásában segíti elő a népek ide vándorlását és tömörülését. Tagoltsága segíti elő úgy a Földközi-tengeri kultúra kifejlődését,mint annak áttevodését az atlanti partra. Elősegíti tehát a gyors fejlődést, de a tagoltság segíti elő a népvándorlás-kori népekből s a római provintiából kialakuló államoknak tagozódását és e tagoltság fennmaradását, - a tenger felé való nyíltsága pedig előmozdítja tengerentúli expansi oj át.

Mindezen földrajzi tények nem okozói az események ilyetén bekövetkeztének, a történelem ilyetén lefolyásának, de előmozdítói és sehol a világon hasonló kedvező körülmények megközelítőleg sem állnak fenn ilyenszerü fejlődés létrehozására. Ilyen gyors fejlődésre, ilyen versenyt támasztó differentiálódásra és ilyen, a világ minden részével kapcsoló tengeri nyíltságra. Rövid idő alatt India és Ki na mellett itt teremtenek e körülmények egy harmadik népsürUsógi gócot, de ezt a sürü népességet egyben expansivvá és tagolt hazájában nemzetekre, országokra tagolva versengővé teszik.

A tagoltság Európa tizennégy évszázados történelme alatt nem szűnik meg, sőt bizonyos fokig megcsontosodik. Szükségszerűen