Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Közgazdasági kar tanácsülései, 1931-1932
1931.09.14. ünnepélyes tanévnyitó ülés
-5földrajzi kutatásban is a gazdasági momentum lép előtérbe. A nagy világgazdasági crisinek hatása már ma is a földrajz ágai közt a gazdasági földrajznak fellendülése, -Ugyanúgy, amint a politikai földrajz a 70-71 és háború után Franciaországban, a világháború után Németországban fellendült, mintegy utólag keresve e téren és ez utón is a politikai szerencsétlenség okait. Ma nem egy országban lendül fel és fog még jobban fellendülni a gazdasági földrajz. Egyrészt azért mert nem egy a vesztes, hanem mindenki, másrészt azért mert a kapcsolatok a világ minden része közt oly szorosak és intenzivek. Ezért nem fog csak Európában fellendülni, ami a kutató elméket illeti, de ami a tárgyat illeti, mégis nagyon nagy részben. Az érdeklődés kivülről is erősen Európára irányul, mert Európa a gazdasági crisis legszenvodőbb alanya. Amidőn Európa, mint ilyen a magunk s az egesz világ érdek lődésének előterébe lép, rá kell eszmélnünk s meg kell vizsgálnunk a dolog mélyéig, mi ez az Európa. Eredetében, alapjában földrajzi fogalom, de nem megállapodott fogalom, eredetileg Ereb.Nyugat ellentéte Asuval, Kelettel. Aztán conventionalis fogalom.amelyet az Ural és a Kaukázus határol conventionslisan, kiterjedését a különböző tankönyvek ma is különbözően adják meg. De ezen belül is két Európa van, a finn Karéliátol a Duna torkolatáig húzott vonaltól nyugatra egy változatos geológiai történelem következtében erősen tagolt hegyes-völgyes,öblös és félszigetes rész; a tulajdonképeni Európa. Keletre tőle a tagolatlan orosz tábla. Európa egy életegység, amelyet a világ többi lakott részeitől hideg sarki tájak, tundrák, continentális és klimazonolis sivatagok választanak el. A tömegközlekedés es tömegszállit's lehetővé válásáig, tehát a XIX.század második végéig önálló életet is él és ha a századok fordulópontjáig világtörténelem alatt Ő>
