Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Közgazdasági kar tanácsülései, 1928-1929
1928.10.08. ünnepélyes tanévnyitó ülés
-10dicseretreméltó módon tett eleget. Hallgatóságunk szigorú kötelességérzetéről nagy elismeréssel szólották más egyetemek profess órai is, akik Karunkon mint meghivott előadók egyes tárgyakat előadnak. Arra kérem most is Karunk ifjúságát, ne nézze a mostoha körülményeket, teljesítse kötelességeit mindig,csiigge- dés nélkül, töretlen erővel és jókedvvel. Az a tudás és fegyelmezett munkakedv, amit az egyetemi padokon szereznek és gyűjtenek, gyiimölcsözni fog egykor boségeA kicsinyhitű, már előre elvesztette a játékot! A Ti vállaltokon egy ország jövője nyugszik. En hiszem és tudom,hogy"Lesz még egyszer ünnep a világon" Ti is higyjetek és dolgozzatok. Készüljetek az eljövendő ünnepre, hogy felkészülten munkába álhassatok. Ne beszéljünk erről az ünnepről, csak készüljünk rá az iskola padjai közt és kint az életben is. Ha szivünkben él a bizonyosság, nem fogunk csalódni. Bizonyosan tudom azt is, hogy talán már a legközelebbi években a mi ifjúságunk sem lesz olyan árva és elhagyatott, mert a mi Kultuszminiszterünk gondos lelke, már régóta tépelődik ezeken a kérdéseken és bizonyos hogy qa ő energiája ki fogja harcolni a számszerű összegeket arra is, hogy a mi ifjúságunknak is meglegyen a meleg otthona és sajnálattal nélkülözött diákasztaLa. Ebben a hitben és reményben fejezem be dékáni beszámolómat. Nyugodt lelkiismerettel teszem le a vezóri pálcát,mert érzem és tudom,hogy a tisztemhez fűzött feladatokbanaz ón hibámból nem maradt ür. Ha minden kérdést nem is tudtam megoldani, nem rajtam múlt, hanem a körülmények mostohaságan múlott. Dékánságom alatt csak azért a gondolatért küzdöttem,hogy a kiépítendő Széchenyi István közgazdasági egyetem alapjait lerakhassam és az ifjúság ügyét minden téren méltóan képviseljem. Ezért a gondolatért fogok küzdeni tovább,mint a tantestület egyszerű tagja is és azzal a kívánsággal adom át a dékáni láncot kiváló utódomnak,kisérje törekvéseit siker és az sen Piáim ! Kedves egyetemi polgárok ! Isten áldása!
