Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Közgazdasági kar tanácsülései, 1928-1929

1928.09.27. 3. rendes ülés

-6:oszojszermert hiszen téves lenne azt hinni, hogy a természettudományok csak mechanizálóan fejleszthetők, az elméletnek és elméleti tudásnak itt épp oly szerepe van, mint' az úgynevezett szellemi tudományokban már azért is, mert Vulta^epeni alapjuk a matematika, amelynek elméleti tudomány-voltát, senki sem vonja kétségbe. Azonban az elméleten kivül laboratóriumi szükségleteik is vannak, amelyek sokszorosan drágábbak,mint a könyvek. Innen van e tanszékek sokszorosan nagyobb szükséglete is, amely tehát csak látszólag aránytalanul nagyobb.

Mindé bonyolultabb szükséglet a tudományos segédszeI

mélyzet számában is megnyilvánul, mert akár az előadások de- monstratióiról és a sablonos laboratóriumi gyakorlatok előkészité ről, akár tudományos kisérletezósről van szó, mindenkor a természettudományok kettős iránya, az elmélet ás a kisérletezés érezteti hatását, amely ilyenformán sokszorosan több fáradságot és időt igényel s ennélfogva sokkal több segédszemélyzetet is, mint a tisztán elméleti tanszékek munkálkodása.

Épp ezért legyen szabad a Tekintetes Kar minden tagI •

ját arra kérnem, legyen kegyes mellénk állni mindenkor, valahányszor szükségleteink nagyobbfoku kielégítését sürgetjük, mert a mezőgazdasági intézmények csak axkor fogják igazán elvégezhet- Ls ni rendeltetésüket, ha kellő lesz a felszerelésük és szomélyze- - tűk, ettől pedig ma még sokkal távolabb vannak, mint az elméleti ] G^~ tanszékek. 5 *

Mind e problémákon felül talán legfontosabb, közárde- * kü célunk az kell, hogy legyen, hogy a Karunkkal sympathizálók számát állandóan növeljük, mert olyan "par excellence" gyakorlati irányú tudományos intézmény, mint a mienk, hivatását a köz érdekében csak akkor fogja tökéletesen betölthetni, ha az ország bármely foglalkozási ágában működőknél szerető támogatásra talál.