Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Közgazdasági kar tanácsülései, 1928-1929
1928.09.03. 1. rendes ülés
Sziget-Szentmlklós,1928.augusztus 26. Méltóságos Prodékán Ur ! Igen tisztelt Kedves Barátom ! 2551/1928.szám alatt kelt meleghangú és szerény érdemeimet a szeret* jó karát elfogultságával oly messzemenőleg elismerő átiratodra válaszolva, mindenekelőtt fogadd úgy Te, mint az általad képviselt m.kir.Tudományegyetemi Közgazdaságtudományi Kar, a Pázmány Péter Tudományegyetem kereskedelemjogi tanszékére történt kineveztetésem alkalmából hozzám intézett Szerencsekivánságokért leghálásabb köszönetem nyilvánítását. A Közgazdaságtudományi Kar alapgondolatának és nagyszerű hivatásának kezdettől fogva meggyőződéses és lelkes hive voltam.Soha sem felejtem el és sohasem fogom tudni kellően meghálálni a Karnak azt a velem,száműzött egyetemi tanárral, szemben tanúsított nemes gesztusát, hogy a Kereskedelmi jogi tanszékre nyilvános rendes tanárnak meghívott. Ha visszagondolok az együtt eltöltött,küzdelmes nyolc esztendőre,főleg két örvendetes tény bontakozik ki előttem. Egyrészről a Kar megszilárdulása,közgazdasági életünk nélkülözhetetlen irányító intézményévé kifejlődése,amelyről a Kultuszminiszter Ur teljes joggal mondhatta el,hogy ha nem volna,úgy sürgősen meg kel lene teremteni.A másik örvendetes tény az a ritka csodálatos harmonia, az az egymás meggyőződését megbecsülő őszinte kollegialitás es odaadó baráti szeretet,amely ennek a heterogén tudományágakat képviselő Professorokból összetevődött gnémiumnak alaphangulataként gondviselésszerűen kibontakozott. Ez a kartársi megértés és szeretet vezette el a Kart a megszilárdulás megingathatatlan allapotaba. Ez szimbolizálja azt az általam tudományos működésem kezdetétől fogva vallott és propagált mentalitást, hogy idalízmus,erkölcsi tényezők nélkül materiális téren sincs siker és haladás. És ez a szeretet teszi nekem az elválást oly végtelenül nehézzé és keserüve. Ti nagyon jól tudjátok, mert nem volt titkom
