Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Közgazdasági kar tanácsülései, 1928-1929

1928.09.27. 3. rendes ülés

-5taneszközeinket tetemesen szaporítsuk. űrre különösen a Keleti

Intézetnek, valamint a mezőgazdasági szakosztály intézeteinek van sürgős szükségük.

cöszöMásik égető kérdésünk ugyanez intézményeknél, nopy a

J ;szertadományos segédszemélyzet számát szaporíthassuk és helyzet ón javíthassunk. A szó szoros értelmében pazarlás, ha a tudományos személyzetet jó részben adminisztrálási munkákhoz vagyunk kénytelenek felhasználni. E mellett hova tovább tűrhetetlenné válik már az a helyzet, hogy fontos tanitási functiókat kénytelenek vagyunk, ingyen dolgozó munkatársakra bizni. Ideig-óráig csak hevítheti a fiatalokat a tudományos lelkesedés, azonban a gondolkodó agyvelő nem lehet meg tápláló véráram nélkül, vagyis tudományos munka bizonyos minimális megélhetési feltételű k nélkül lehetetlen, ^zen a bajon tehát sürgősen kell segítenünk, ha azt akarjuk, hogy működésűnk közgazdasági misszióját betölthesse. Erre nézve statisztikát állíttattam össze más, hasonló működési módú karok tanszékeinek személyzetéről, mégpedig összehasonlítva másutt áö nálunk a professorok ás a segédszemélyzet számarányát. Ebből az tűnik ki, hogy amig a tudományos segédszemélyzet száma a professorokót az orvosi karokon öt- , vagy négyszeresen, a természettudományi tanszékeken kétszeresen múlja fe-Lb

r f

lül, /i a műegyetemen még külön 53.000 P. jut gyakornokokra,/, ad- L~ dig Karunk mezőgazdasági intézeteiben a fizetett segédszemélyzet * e-*-~ száma csak ugyanannyi .mint a professoroké. 'u^’i

A szolgák számaránya még ennél is összehasonlíthatatlanul kedvezőtlenebb.

És itt legyen szabad néhány felvilágositást adnom a természettudományi irányú tanszékek szükságiétéről általában. Mindenekelőtt a tudományos dolgozáshoz könyvtárra és folyóiratokra épp úgy szükségünk van, mint bármely elméleti tanszéknek,

i