Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Közgazdasági kar tanácsülései, 1928-1929

1928.10.08. ünnepélyes tanévnyitó ülés

-lány okból a közre háramló haszon is elmarad, az elméleti képzettség, hiánya, tehát egyenesen közgazdasági kárt okoz^amit. pedig orszgnnk mai helyzetében nem engedhetünk meg.

ha ellenben valaki gyakorlati ismereteinek elméleti tudományos alapjaival tisztában van és tudományát összefoglalóan rendszerezve áttekinti, ha nem is ismerheti minden lehető eset részleteit, mégis minden gondolatbeli segitőeszköze meglesz ahhoz, hogy a fennforgó esetet tudományos rendszerébe beillessze,

a

ezzel oknyomozóan felderítse, ami által a megoldás módját biztosan megtalálja. Ily módszerrel dolgozik a tudományosan kép-_ zett szakember, aki ,ha gyakorlati ismeretei itt-ott hézago - sak is, ezeket átfogó ismereteinél fogva könnyedén és hamar pótolhatja, ellenben a csupán gyakorlati ember elméleti képzettsége hiányát sohasem fogja megszüntethetni. Csak a kivételes lángelmék, mint pl. egy ijdison, juthatnak el aránytalanul fáradságos autodidaxis árán oda,hogy azt az elméleti alapot, amel/ nek éppen gyakorlatuk közben érzik hiányát, utólag szerezzék meg. Az átlagos tehetségű ember azonban erre sem képes. Äppen az iügyesült illanok múltjában akad sok oly kiváló ember, aki kora fejletlen kiképzési rendszere miatt nem reszesülnetett kellő elméleti kiképzésben, nzek a férfiak minden erejükkel arra törekedtek,hogy a szükséges elméletet utólag megszerezzék. A gyakorlati Amerikának e példái és ezek tanulságai nyomán kifejlesztett iskolai rendszere bizonyíthatják legkétségtelenebbül,hogr a gyakorlatban csak az boldogulhat akinek elméleti alapismeretei is vannak.

A kellő kiképzésnek azonban még egy nélkülözhetetlen feltétele van, amely látszólag nem is érinti a hallgatót, hogy ugyanis a professor és tudományos segédszenélyzete önállóan