Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Közgazdasági kar tanácsülései, 1927-1928
1927.10.11. [2.] ünnepélyes tanévnyitó ülés
Két elvonja a kétségtelenül szivósabb munkát követelő és gyümölcsöt lassabban érlelő, de végső eredményben feltétlenül jövedelmezőbb gazdasági pályáktól, különösen pedig a kereskedelmi és ipari foglalkozásoktól. A magyar középosztálynak ez a tragikus elfordulása a gazdasági pályáktól nemcsak annak a hamis, ferde társadalmi felfogásnak következménye, mely a kereskedelmet és ipart nem tudta kellően megbecsülni - hanem véleményem szerint elsősorban annak tulajdoaitható, hogy nem volt egyetemi Kar vagy főiskola, amofc a mezőgazdasági Vagy a kereskedelmi pályára törekvő fiatalokat az egyetemi fokozatokkal feldiszitette volna, és a családi hiúságot is kielógitve az értelmiségi pályákon elhelyezkedőkkel egyjon- ranguan kalauzolta volna az egyetem^vógzett apa fiait a gazdasági pályákra. Karunk ezt a feladatot immáron teljesiti és a gazdasági pályákra törekvők a doktori fokozatot épen úgy elnyerhetik,miként azt más Karok hallgatói is elnyerik - s ezzel bizonyára lényegesen hozzájárul a kereskedelmi és ipari pályák megkedvéltetéséhez. Ez a körülmény önmagában azonban nem hivta volna életre Karunkat, ha azt a gazdasági élet szükségletei parancBolólag nem követelték volna. A világháború kitörése előtt a kapitalista gazdasági rend intézményei fejlődésük szinte tetőfokát érték el. Gigantikus ipari és kereskedelmi vállalatok keletkeztek, amelyek az egész világ fogyasztására számítottak, hatalmasabbnál- hatalmasabb bankok alakultak, amelyek fiókjaikkal, affiliált intézeteikkel nemcsak egy- egy országot,
