Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Közgazdasági kar tanácsülései, 1923-1924
1923.09.21. 1. rendes ülés
ként 6000 7.. az elméleti és gyakorlati I rószb'k álló tárgyaknál 9000 K.az alap- i vizsgálati /kollokviumi/ dij tárgyanként ' 3 000 K. az államvizsga tárgyanként 4500 K. a doktori értekezés és a magántanári képes!té8 bírálati dija /kát bíráló/ összesen 6000 K. A rendelet szerint szigorlati és vizsgálati dijakban benfoorlal tátik az elnöki dij is, amely a szedett dij egvhar- madát képezi. A doktori avat's dija 11000 K. A vagyontalan köztisztviselők gyermeket dijak felét fizetik. * A beiratkozás alkalmával fizetend egyébb dijak, nyomtatványok, bizonyítványok stb. dijának aránylagos felemelését a Békán, illetve az illetékes Far hatáskörébe utalta azzal, hogy az iktatási dij 5000 K-a könyvtári dij 1000 K. a bizonyítványok dija ,>Q0 K.-nál nagyobb nem lehet. Megengedte a friniezter Ur, hogy a f. félévben indokolt esetekben az előirt tandíj teljes összegének megfizetése nélkül 1s eazközölhatok legyenek a beiratkozások. 3z esetben a beiratkozásnál a tandíj 30 c/v-r izetendő raig a hátralev’ rész lefizetésére a Bókán halasztást adhat. A hótralev* rész lefizetósé\ nek elmulasztása esetén a leckekön^v nem lát- tamozhatc. , | V Többek hozzászólása után a Kar tudomásul veszi e rendeleteket, tekintettel azonban arra a körülményre, hogy az a- lapvlasgálatban az elnök is azerenel Indokoltnak tartja azt, hogy az elnök működése is külön tárgyként szerepeljen mert különben, hacsak vizsgatárgyként szedetnék kx$x be a megállapított ösz- szeg, úgy az elnöki eg^harmad rész levonása után a három censor kisebb, díjazásban részesülne, nini a kollokviumok
