Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - Kereskedelmi Kar - tanácsülések, 1957-1963

1960. március 28.

- 2 2. Tájékor tatáé a kollégiumok helyzetéről az Egyetemi «ariáce anyaga alapján*

Bognár elvtársi Az Egyetemi Tanács anyaga ée határozata alakján

foglalkoznunlc kell a kollégiumok, illetve a diákotthonok helyzetével* A bízottadig felmérte a diák- otthonok munkáját» belső helyzetét* Jelentős fejlődés van aira, hogy a diákotthonokból kollégiumok legyenek. Vita volt arról» hogy a diákotthonok közhit min különbség? A kollégiumi rendszer aLf^pja a diák- otthoni rendszerrel szemben az, hogy a kollégiumok tagjai nagyobb mértékben határoznak a közösség ügyében, mint a diákotthoni rendszer mellett, «italában szokásos. Szükségesnek tartsuk diáikotthononként egy kollégiumi- tanácsnak a létrehoz tsát. A mostani félév ooriin különböző tapasztalatcseréket kivannak lefolytatni a diákbizottságok között. Vita van abban a tekintetben jelenleg, hogy a diákotthonoknak ki a vezetője? Az Egyetemi Tanács véleménye szerint az i- gazgató, aki feladatait a diákbizottságok utján valósítja meg* A diákbizottságok ne akarják az igazgató munkáját kisajátítani*

Az Egyetemi Taná-ca szükségesnek tartja a magvizL gá- lását annak is, hogy miként lehetne a hallgatókat bevonni a diákotthoni munkákba. Általában az volt a 1 - vélemény, hogy a folyosó és külső helységek takarítása a takarító személyzetnek a dolga, a szobák takarítása, rendbentartása a lakóknak, azaz a hallgatóknak lenne a dolga* Ezenkívül az .gyetemi Tanács úgy határozott, hogy felülvizsgálja, mind a három diákotthon bizottságának munkáj it, hogy a feladatokat milyen mértékben hajtották végre*

felmerült olyan elgondolás, hogy nem egyévfolyamhoz tartozó hallgatókat rakn ik a sr.obábp, hanem különböző évfolyamuakat• Hégi kollégiumi felfog-é szerint, legyen egy idősebb, aki a 'Yizobagazda'7 qb a többiek elsőévesek, akiket beleszoktat a kollégiumi rendbe*

Az az érzésem, hogy a mozgalmi jellegű kérdéssel