Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - Kereskedelmi Kar - tanácsülések, 1957-1963
1963. május 14.
KGST fejlődésében felmerül# uj problémák. - témavázlat. 1, / Uj tulajdonformák - a termelés internactonaltzálása. A modern termelőerők legésszerűbb kihasználása a nemzeti erőforrások egyesítésének irányában, az eszközök integrálása felé hat, A szűknek bizonyuló országhatárokat a tervezett nemzetközi munkamegosztás — ami egyben munkakonoentrálás is - áttöri. Ebből többrétű problémák születnek; tisztázandó, vájjon abszolút tendenciáju-e a termelés internacionalizálása a szocializmusban - ami szükségszerűen a nemzetköziség felszámolásához és teljes koncentrációhoz vezet — vagy az internacionalizálás korlátozandó /és korlátozható/-e egyes döntő, a termelés szerkezetét és eredményességét alapvetően meghatározó termelési ágakra /melyek ezek az ágazatok?/. Tisztázandó továbbá az internacionalizmus megvalósitásából fakadó uj nemzetközi-tulajdonformák helye és szerepe az egyébként nemzeti keretekben szervezett népgazdaságokban, a többszintű operativ vezetés beépitése a tervgazdaságba /pl. energiagazdálkodási nemzetközi elosztóközpont, későbbi fázisban a fejlesztés nemzetközi tervezése és az uj üzemek bekapcsolódása a nemzetközi szervezetbe, - nemzeti tervköltségvetés, kiegészítő üzemek nemzeti keretben, sth./ 2, / Múltilateralizmus, értékviszonyok. A szocializmus belső gazdaságában állandó ellentmondás látszik kialakulni a vállalati /üzemi, iparági/ szinten elérhető munkamegtakarítás és a népgazdasági szintű munkamegtakarítás tendenciája között. A két tendencia nem esik automatikusan egybe, az ellentmondás feloldása részben az értékviszonyok következetesebb érvényesülése mellett a piaci mechanizmus működésével lehetséges /ma még igen sok esetben nem!/ - Nemzetközi viszonylatban, a KGST-n belül, az érték- viszonyok leplezettsége következtében — és nemzetközi tervezés hijján — a lemaradás a szükségletek mögött még nagyobb. A nemzetközi munka- megosztás szükséges előrehaladásának az egyik legerősebben ható fékje, Tényleges múltilateralitás, ami nemcsak rövidle járatú fizetéstechnikai eszköz, hanem a fő vonásaiban nemzetkor,ileg tervezett, részleteiben nemzeti keretekben megvalósuló gazdaság terepe, a nemzetközi piac logikus következménye, csak ilyen módon jöhet létre. Az érték-