Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - Kereskedelmi Kar - tanácsülések, 1957-1963
1963. április 2.
világosan megmutatva az EWG és Eí’TA országok közötti külkereskedelmi kapcsolatokat, azok szerepét, jelentőségét mind az egyes országok, mind a két osoportosulás egésze szempontjábólc A III* IV» pontban ezek után az integráció kialakulása mögött lévő gazdasági és politikai mozgató erőket kellene bemutatni a már meglévő, illetve kialakulás alatt lévő integrációs csoportosulásokat, azok fő' törekvéseit, belső mechanizmusát és világgazdasági jelentőségét« Elgondolásunk szerint a II* részen belüli tényadatok helyes csoportosításban- Való bemutatása lényegesen megkönnyitené a III» részben az integrációkkal kapcsolatban felvetendő,elvi, világgazdasági és kereskedelempolitikai kérdések alapjainak megértését* ■ ; , , ■ - ; „• 2»/ A III«—IV« ponttal kapcsolatban egyébként ismertetni kellene a más kontinenseken kialakítás alatt levő integrációs csoportosulásokat is, bemutatva azokat a problémákat, amelyek pl» az afrikai országok ilyen irányú törekvéseivel kapcsolatban felmerülnek* 5*/ A II/9« pont .tematikája nem világos* Itt először három csoportba sorolják az elmaradt országokat, utána közli az anyag, hogy csak az első csoportban felsorolt országokkal kiván foglalkozni, a továbbiakban viszont ezzel ellentétes gyakorlatot követ» ügy gondoljuk ezt tisztázni kellene» Egyébként ezen a ponton belül részletesen be kellene mutatni a Kelet és Nyugat közötti gazdasági verseny konkrét- formáit, az elmaradott országoknák nyújtott segitség területén* A kétféle segitség elvi és gyakorlati különbségei mellett részletesen kellene ismertetni a segités megnyilvánulásának különféle formáit* Ez a gondolat tovább vezet azután a hitelpiaci problémák bemutatásához, an olynek ismeretét ebben a vonatkozásban igen fontosnak tartjuk® .< : . 4»/ A szocialista külkereskedelem kérdései c. rész programjával kapcsolatban az alábbiakat jegyezzük megs- A szocialista, országok közötti együttműködés célja és legfőbb tartalma kétségtelenül a szocialista nemzetközi munkamegosztás /ezzel a tematika 3« pontja foglalkozik/, mégis javasoljuk hogy az oktatás keretében külön, önálló rész foglalkozzék a KGST szervezetével, munkájának fejlődésével, a soronkövetkező időszak fő célkitűzéseivel, úgy ahogyan azt a XVI« ülésszak határozatai rögzitik*- A nemzetközi munkamegosztás c» részben a XVI* ülésszakon a Szocialista Nemzetközi Líunkamegosztás Alapolveiről elfogadott dokumentum ismertetésének, az abból adódó gyakorlati követ—
