Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - Kereskedelmi Kar - tanácsülések, 1957-1963
1963. április 2.
2 ni ezekkel a problémákkal a szakszemináriumok keretén belül. A szocialista külker, tárgy keretében kell külön foglalkozni a fejlődő országokkal»külön csoportba szedve az ázsiai részt, és külön Latin-Amerikát, mert ezek még jellegükben is eltérnek egymástól. Figyelembe veszi a megtett megjegyzéseket és ezek szerint fogja a programokat javítani« Akar elvtárs: Szükséges a hallgatóknak mélyebben elmélyülni a tudományos,.kutató munkában. Ehhez nagy segítséget adnak a szakdolgozatok m egirása és különösen a szaksajtó állandó olvasása, megtárgyalása a hallgatókkal közösen együtt. Ezek későbbiekben munkájukat nagyon elő tudják segiteni# A hallgatók 21-23 évesek amikor elhagyják az egyetemet, ellátják őket felkészülési anyaggal, aminek egy bizonyos ideig kellene, hogy tartson. Mivel a hallgatók magukkal viszik szemléleti és gondolkodási modot, a problémákat mindig más szemszögből kell, hogy nézzék, szükséges, hogy széles összefüggéseiben, tud ják a dolgokat vizsgálni és megoldani. Ebből a szempontból a Külkereskedelmi tanszéknek is nagy szerep jut« Suara elvtárs: a szakoktatáshoz szorosan kapcsolódik a nyelvoktatás is. Főnios, hogy a Nyelvi tanszék jó kapcsolatot tudjon kialakítani a szaktanszékkel és azon keresztül a hallgatókkal. Szükséges lenne a nyelvi óraszámok felemelése, de talán majd az 5 éves oktatás keretén belül erre adódik lehetőség. A szigorlatokat továbbra is a IV. év végére kell állítani, nem pedig a 9» félévre. A hallgatóknak szükséges, hogy a 9-10 félévben fakultativ órákra járjanak be és ott a megtanultakat fel tudnák dolgozni, érvényesíteni a külföldi sajtó folyamatos olvasását, külker.szövegek megvitatását; levelezés stb. anyagok nyelvi feldolgozásán keresztül. Ezek,a hallgatók részére nagyon szükségesek, még mielőtt kikerülnek a vállalatokhoz dolgozni, hogy egy-más dologgal tisztában legyenek« Bernát elvtársi Az opponensek valóban alapos munkát végeztek. Észrevették a programok jő oldalait és felfedték hiányosságait. Pl. itt van az anyagkövető szeminárium kérdése, ez nemcsak ezen a tanszéken probléma, hanem általános problémaként vetődik fel. Oktatási rendszerünk nagy hibája, hogy eléggé elveszti jellegét, középiskolai jellegűvé válik. A kötelező órák, anyagkövető szemináriumok, előadások a tankönyvet értelmezik. Tanszékvezetőinknek olyan irányban kell haladniok, amelyek korszerű változást ~edményeznek« Kritikus szemmel kell nézni az anyagkövető szemináriumokat, mondjunk le ezekről, helyette a hallgatóknak előre megadott irodalom formájában, vagy aktuális szaksajtó olvasására fordítsuk ezt az időt, mert vannak olyan III. éves hallgatók, akik még a saját területükhöz szorosan hozzátartozó szaksajtót sem ismerik. Szanyi elvtárs: az előzőekben megtárgyalt programokhoz képest bizonyos könnyebbséget jelentett ezeknél a programoknál az, hogy kész tananyag áll rendelkezésünkre. Az észrevételek és megjegyzések alapján a hibákat kiszűrik és kijavítják. 1.oldal 1. pontjához; a történelmi részhez: a Nemzetközi kereskedelem első kötetét- a tőkés kereskedelmi részt - más szerkezeti megosztás alapján dolgozzák át. A történelmi rész illusztráció célját szolgálja, ezért inkább elméleti következtetésekkel kell gazdagítani. A Szoc. külker, gazdaságról irt program sokkal jobb. Az anyagkövető és szakszemináriumok kérdése: ezek a tantervben szerepelnek. A szakszemináriumok szükségesek a hallgatók részére, mert ezek kereskedelmi, politikai, pénzügyi, technikai szempontból világítják meg az anyagot, ezek nélkülözhetetlenek, mert a hallgatók ezek közül sokat nem ismer, nincsenek tisztában dolgokkal« Z.
