Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - Kereskedelmi Kar - tanácsülések, 1957-1963

1958. január 13.

- 3 ­1/ hogy 5 hallgató közül 2 megbukott és 5-an kettesre vizsgáztak meg a jobbak közül is. 4#/ tapasztalat a i r ó 1 ^ 2 * ^ taimlása ée vizsgaeredményeinek Verbényi Lászlót Az orosz vizsgaeredményeket összesítve megállap y.a» h°sy a vizsgák igen gyengék. Nyelvi vizsgákon összesen 85 hallgató bukott meg, ebből 59 oroszbői. Elmondja, hogy már a félév folyamán felfigyeltek ar ra, hogy oroszból igen gyengén vannak elbocsájtva a kdzéjsikólából a hallgatók. Ezért az előirt 10 ói­vá o. na nybe.:. kot olvasmányt elhagytak, hogy a hall­gatók megtudjanak birkózni az anyaggal. _píj Szász ifaria, aki az ocsai alt. gimn-ban kitünően érettsé­gizett az orosz betűket nem ismerte. Politikai háttere is van az orosz nyelv tanulásával* kapcsolatban. Bizonyos huzódozás, valamint arra val hivatkozás, hogy az orosz nem világnyelv. Avar János: A hallgatók a vizsgák előtti napokban tudták meg, hogy a nyeivi vizsgákon nem használhatok szótált. Lz riadalmat kel^tett a hallgatók körében. A2 ^^la£szaraitassal kapcsolatban kéri a hallgatók m ®°^r4elvtársat, hogy az egyetemi tanács, v. a Minisztérium döntsön abban az ügyben, hogy a külön számítsák. A hallgatók többsége a külön számított szigorlati jeggyel közel egy ° számmal rosszabbul jár. ami az ösztöndíj és szoc. juttatásnál j‘on számításban a hallgatóknál. Javasolja, hogy jövőben a felvételi vizsgán minden hallgató jelölt - nemcsak a külker. szakra jelentkező - tennének nyelvi vizsgát. Természetesen a vizsga választható lenne. Az orosz nyelvoktatás problémáján véleménye szerin- úgy lehetne segíteni, hogy a Nyelvi Intézet kötele: olvasmányokat jelölne ki a hallgatók részére, melyr bői a vizsgaidőszakban írásban es szóbelileg beszá­molnának a hallgatók. Bognár József: összefoglalva elmondja, hogy a nyelvoktatás terén főleg az első éven tapasztalt gyenge vizsgaeredmé­nyek a középiskolából hozott alacsonyszinvonalu ta tás az oka. Megkérdezte a Tanács tagjait, hogy reális-e egyete műnkön két nyelvet oktatni.Nem jeient-cz nagy túl­terhelést? ügy találja, hogy egyetemünkön sok az általános tárgyak oktatása, két nyelv bevezetése még növelné azt. Forgács Tibor: Egyetemünk jellegéből következik, hogy az általár tárgyak nagyobb súllyal szerepelnek egyetemünkön a többi egyetemhez viszonyítva. Tudomása szerint már a közep%fcolákban két nyelv oktatása is foly: véleménye szerint, nem lenne helyes, ha a felsobl Vajda Imre: r / -4

Next

/
Thumbnails
Contents