Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - Kereskedelmi Kar - tanácsülések, 1957-1963

1961. január 17.

Keresztes elvtárs felhívja a Nyelvi Intézet figyelmét arra, hogy 1963-tól kezdve a nyelvi tagozatú technikumokról nagyobb számban jelentkeznek majd főkét külkereskedelmi szakra olyanok, akik a technikumban a jelenlegi egyetemi óraszámnál magasabb óraszámban tanultak nyelvet, tehát meg kell vizsgálni, hogy ezeknek egyetemi tovább- oktatása a nyelv szempontjából hogyan történjék.

Szanyi elvtárs nem látja az akadályát annak, hogy a levelezési anyagot a Nyelvi intézet a 7-8. féléveben kezdje oktatni, miután a hallgató bizonyos beszédkészséget már elért.

Javasolja, hogy a nem külkereskedelmi szakosok orosz nyelvű oktatásahárom éven keresztül follyék, megengedve emellett Mgjcfakultativ nyelv-tanulást is, másfél évet pedig szánjon rá az Egyetem egy nyugati nyelv oktatására, amely idő elegendő az alapok lerakásához.

A külkereskedelmi szakosoknál egy-egy csoport létszáma maximum 8 fő, más szakosoknál 15 fő legyen. A nyelvoktatást a 10. félév vé0ón kell lezárni.

Véleménye szerint az ELTE-n már nyelvvizsgát tett hallgatók számára bizonyos könnyítés volna megengedhető, mert feltételezhetően az EME vizsgáztató bizottsága a nyelvvizsga alkalmával a szakmából is vizsgáztatta őket. Kivételes esetekben tehát engedélyezhető volna számukra összevont vizsga.

Meggyőződése szerint a mérnök közgazdászok nyugodtan együtt tanulhatnak a levelező hallgatókkal, mert általában a felkészültségben nincs közöttük különbség#

Bognár elvtárs összefoglalójában megállapítja, hogy az előterjesztés szerkezetileg nem minden vonatkozásban világos. Áttekinthetőbb lenne, ha az anyag nem lenne elaprózva.

A 11-12-13. oldalakon foglaltak elhagyhatók lennének. Nagyon kevés szó esik az előterjesztésben a Nyelvi Intézet és a nyelvoktatás anyagi-tefiknikai felszereléséről.

Egyetért azzal, hogy a nam külkereskedelmi szakos hallgat! tók hárm éves oktatást kapjanak az orosz nyelvből. A második nyelv oktatása történeht vagy úgy, amint Bedő