Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - Kereskedelmi Kar - tanácsülések, 1957-1963

1961. január 17.

- 7 ­azokat az ismereteket, amelyekből a második év végén tettek záróvizsgát, tehát volt idő ahhoz, hogy elfelejtsék. Rámutat, hogy az államvizsga esetében az ideológiai tár­gyaknál a tételes vizsgák eredményessége nagyon csekély. Ugyanakkor az alkalmazás készsége, a gondolatvilágnak át­formálása ideológiánknak megfelelően az államvizsgáknál eddig nem volt kielégítő. Ezt kellene majd a diplomamunka megvédésénél érvényesiténi. Kiemeli azt is, hogy a magasabb igényű szakdolgozat hiányát rendkívül nagy mértékben érzik. A hallgatók nem kis százaléka az Egyetem elhagyása után né­hány évvel olyan feladat elé kerülhet, hogyvalamilyen tárgy­ból jelentést kell készítenie, tehát ismernie kell az anyagok, adatok feldolgozásának technikáját. A Nyelvi Szakbizottság jelentésének vitája. Polgár elvtárs hangsúlyozza, hogy a belkereskedelmi szakosok orosz nyelvtudása nem kielégítő. Mire a belkereskedelmi sza­kosok a tananyagokat tanulják, addigra orosz nyelvoktatásuk lezárul. Ez helytelen, ebből a szempontból üdvözlendő a szakbizottság törekvése az orosz nyelvoktatás kiszélesíté­sére. Kiemeli, hogy 17-18 fős csopoejókban nem lehet jó eredményt elérni. Inkább egy nyelvet kell oktatni, de alaposan, mint két nyelvet, de egyiket sem hasznothajtóan. Vajda elvtárs véleménye szerint meggondolandó a szakbizottságnak az a javaslata, hogy a 3* évfolyamon párhuzamosan két nyelv oktatása follyék azokon a szakokon is, ahol különben csak egy nyelv oktatása kötelező. A 3. évfolyam az Egyetem leg­nehezebb évfolyama, ezért kellene ezt a javaslatot felül­vizsgálni. Helyes az a törekvés, amely az orosz nyelv oktatását három évre akarja kiterjeszteni. A második nyelv tanulására fakul­tativ lehetőséget kellene nyújtani, nem a 3. évben, hanem az első három év során. Helyesli a nyelvi felvételi vizsgá­ra vonatkozóan Bedő elvtárs javaslatát. >

Next

/
Thumbnails
Contents