Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - Ipari Kar - tanácsülések, 1959-1960

1960. május 13.

- 3 ­rán egyértelműen elkülöníthessük, javasoljuk, hogy az ipar­szakos hallgatók specializálása már a II. évfolyamon indul­jon meg, a hallgatók - az iparszakon helül - válasszanak az *■—- ■ — - ­alábbi specializációk között: V a. / ipari munkaügy és normázás b. / ipari beruházás-műszaki fejlesztés c. / ipari tervgazdász specializáció d. / ipari számviteli specializáció e. / épitőipari ipargazdász specializáció. Megjegyezzük, hogy a fenti belső szakosításnál azt a követelményt tűztük ki, hogy egyrészt az iparvállalati funk­cióknak megfelelően képezzünk ipargazdászokat /lásd a-d alatti specializációk/, másrészt: az építőipari sajátosságokat el­különítve oktatva azok hallgatók számára, akiket az Építés­ügyi Minisztérium káderutánpótlásként az egyetem befejezése után átvesz /lásd e./ pont alatti specializációt/, az építő­ipar részére és megfelelő szakmai képzettségű közgazdászokat biztosíthassunk. Mielőtt az egyes specializációk tartalmi kérdéseit tárgyalnánk, felhívjuk itt is a figyelmet az iparszakos hall­gatók jelenlegi beiskolázási létszámának túlzottan alacsony voltára. Az elmúlt evekben csupán 5o-6o /1961-ben pedig máx csak kb. 4o/ fő iparszakos végző hallgatót tudunk adni a nép­gazdaságnak ! Ez a csekély létszám természetszerűen még a természetes fogyást sem pótolja, minőségi cseréket pedig alig tesz lehetővé. Véleményünk szerint az iparszakos hallgatók létszámát kívánatos volna legalább kétszeresére felemelni, - egyidejűleg emelve az iparszakra felvett hallgatók minőségi összetételét is. Ugyancsak általánosságban jegyezzük meg; szükséges­nek tartjuk, hogy valamennyi iparszakos hallgató bővebb mate-

Next

/
Thumbnails
Contents