Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - Általános Közgazdasági Kar - tanácsülések, 1962-1963
1963. február 1.
V- 11 Ez tanulság szénportjábol is érdekes, mert lényegiben 1958. vógérí hasonló körülmények ős politikai feltételek között hasonló erővonalak között szakadtak meg a táramlások, mint jelenleg ANglia ős Franciaország között. A 21. oldalon a valuták részleges átváltoztatásáról van szó. Itt van egy kitétel, ami helytelen. Annyi köze van a Közös Piachoz, hogy 1958-ban ezért vált a valuták átváltásának biztosítása /már 1958. elején/s Közös Piac gyakorlati intézkedései megvalósításáhóz f mert szükség volt, hogy Franciaország fel adja a protekcionizmust , ez független volt a Közös Piactól. A 25. oldalon szó van az energia-kérdésben felmerült Közös riac-beli ellentétekről.' Utóbbi években az NSZK- továbbá a szovjet olaj is belei átszőtt a kérdésbe. A közös Piac mező'-azdasájpi rendszerét is pontosan le kellene Írni. A 27.-28. oldalon a "politikai-uni0" túlságosan általánosan van megfogalmazva. Nagyon érdekes,hogy már egy évvel ezelőtt egészen világosan kialakult az a front, hogy Franciaország a többi öt Közös Piac-beli állam ellen van. Ezt konkrétan kellene kifejteni. A”vámunió " kérdését fi 28.oldalon érdemes lerne pontosan megfogalmazni. A 44.oldalon szó van arrvl, hogy Anglia 196o,végéig hallani sem akart a Közös Piachoz való csatlakoz0 sról . Valóban, Anglia nem akart teljes-jogú piaci tag lenni,de más formában társulni kivánt azért a saját feltételei mellett. Ez szélsőséges megviláge*itás és nem alkalmas arra,hogy megvilágítsa pontosan Anglia viszonyát a Közös Piachoz. A 44.oldalon szó van az EFTA-társulás érdekeiről és Anglia érdekeiről. Ausztria és Svájc érdekei teljesen f függetlenek a semlegesség!, politika, kérdésétől. A magyar külkereskedelem nagyobb része a Közös Piac- országai felé irányul, kisebb része az EFTA-közösülós országai felé. Az EFTA nem tűzi ki végcéljaként a vámuniót.Igyekszik kezdetben nem negkötni a tagállamokat a vám- és kereskedelem tekintetében. A 47. oldalon "... az argói mezőgazdasági termelés még kevésbé rentábilis és nem bírná ki a l^onkurrenciát , ha az állam nem támogatná messzemenően” kifejezéssel kapcsolatban megjegyzi, hogy az angol mezőgazdasági termelés rentabilitása sok tekintetben magasabb, mii t egy sor Közös Piachoz tartozó országgá. Más formája van Angliában a mező. azdasági protekcionizmusnak.
