József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem - közgazdasági kari ülések, 1945-1946
1945. november 6.
2 alakulásáig /1930./, A középfokú kereskedelmi szakoktatásügy hazánkban és a külföldön a XIX.század ötvenes éveitől napjainkig /1935./ és A szakoktatásunk múltja és jelene* A mezőgazdasági, ipari és kereskedelmi szakoktatás fejlődése 1750-től napjainkig /1937./. Elméleti pedagógiai és pedagógia-lélektan, munkássága nincsen. 7. / dr.Tettamanti Béla, karunk magántanára, a szegedi egyetem c.ny.rk. tanára. Pedagógiai munkássága elsősorban neveléstörténeti irányú. .Pl. A közösség gondolata Kármán Mór nevelési elméletében /1928./, A személyiség nevelésének magyar elmélete /1932»/. Kisebb tanulmánya jelent meg a személyiség neveléséről. Hagyóbb müvei még a Magyar Pae-agogia negyven évfolyamának tartalom- és névmutatója /1933» M&rer Erzsébettel együtt/7, A legszükségesebb német szavak és fordulatok /1941»/* 8. / dreKemény Gábor oki. középiskolai tanár, ny.főispán. Tudományos munkássága több pedagógiai vonatkozású tanulmányán és szövegkiadásokon kivül az Iskolai értékelés és kiválasztás /1934./ és Egy magyar kultur- pedagógus /1943./. A neveléstudományi tanszék betöltésénél figyelemmel kell lennünk a politikai feddhetetlenség mellett elsősorban az elméleti, különösen a nevelés-lélektani képzettségre és tudományos munkásságba, továbbá jártasságot kell felkutatni a gyakorlati nevelés kérdéseiben, elsősorban a gazdasági szakoktatás terén és végül a neveléstudományi tanszék jelöltjének szuggesztiv nevelő egyéniségnek is kell lennie és hosszabb felső-oktatási múlttal is kell rendelkeznie. A bizottság kimeritő tárgyalás után megállapította, hogy Mester János, Bognár Cecil, Karácsony Sándor és Kemény Gábor teljesen távol állanak a gazdasági szakoktatástól, Vincze Frigyes munkássága pedig csak a szakoktatás történetére szorítkozik. Tettamanti Béla munkásságának javarésze nem más, mint neveléstudomány rendszerek ismertetése, pl. Kármán Mórs Schneller, Diltheyy Imre Sándor, Prohászka Lajos, stb. pedagógiájának bemutatása. Önálló neveléstudományi munkája csupán egy 1933-ban megjelent 8 oldalas kis tanulmánya, amelynek cime A személyiség elve és a neveléstudomány. Ezek alapján a bizottság a neveléstudományi tanszék betöltésére egyedül dr.Várkonyi Hildebrand kolozsvári egyetemi ny.r. tanárt tartja alkalmasnak»Figyelembeveendőnek tartotta a bizottság azt is, hogy amikor Imre Sándor 1934-ben karunkra került, a szegedi tanszéken ugyancsak Várkonyi követte ny.r. tanári minőségben, miután ugyanott már 1929 óta mint ny,r. tanár a nevelés-lélektani tanszéket töltötte be. Gazdag tudományos munkásságából csak a fontosabbakat említjük meg. pedagógiai tárgyú alapvető munkája a neveléslélektana, amely az első ilyen tárgyú magyarnyelvű munka. Megjelent 1930 évben. Értékes az Alaki képzés és
