Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - igazgató tanácsi ülések, 1956-1957
1957. május 2.
- 4 K agy Tamás szar int ra :g ke 11 mond ni ~ hal Igátoknak, hogy az loadások látog tása nem kötelező, a hiányzás miatt senkit hátrány nőm érh t, de a gyakorlatok és - szemLaáriumok látogatása igenis kötelező* Yéltraan e szerint helyes', hogy z «lőtérVesztés nem diszting- vál aszerint, hogy vall lati v gy népgazdasági közgazdászokét akar képezni. A komplex tanítást nem az oldj - mag, hogy_v. 1.mi összevont tárgyát kreál z Egyetem, hanem az, hogy pl.^igazi ipar gazdaságtant taxiit, amely foglalkozik a termékek értékasithetőségének 1 kérdésével, magyar iparnak-a nemzetközi munkamegosztásba való \ beilleszkedésével is. Eddig sem -az volt baj, hogy az Egy .-bem la. g zci s árpolitikát: széto .r. ooivÄ ....-ni tot a voln hanem z, hogy lágy alt* lábon nem tmitottu. A megoldás nem az, hogy legyen «gy l iltalános gazdaságpolitikai tárgy, mart. nincs olyan aLőadó, aki az tegósz komplexumot elő tudja, adni• Inkább z ng;,z ..ti g,;..zda.sagt.no-* gat kell megtölteni gazdaságpolitikai t rt .lommi 1. Javasolja, hogy a. "pénzpolitika" elnevezés helyett & "pénzügytan" eins vg zést használja az alőter jcsztés. Az Általános Köz- gazdasági ázak sp«cializációjának.tár gpai között sok olyan van, amelyet felesleges felvenni. Az «lötetjusztés homályban- hagyja I zt, hogy h különböző ág. z ti gazdaságt nők alternativ«,.k-c._ H a á s z Árpád hangsúlyozza, hogy az Egyetem nem .ik-ár- miféle ált‘v.lános műveltséget, hanem közgazdasági műveltséget .».kar biztosítani. Ez eddig nem sikerült, minek egyik oka volt az, hogy megelégeditt az Egyetem a politikai^gazdaságtan keretében A Toka I* köt.eteének tsünit s vai és ismeretiével, de A löké -többi kötetét, ahol szó van z összefüggésekről, már nem. tartotta fontos— n k. y Pontosa *k t rtju a politikai gazd -s- gtun és _ gnépgazdaság tervezése oktatásénak összehangol, .sát, , a pedagógiai módszerek jí vitását, az okt- tásnak öt évre való. felemelését. , é Forgács Tibor javasolj- , hogy^az Igazgatótanács ne vitassa azr. ór. rend b. os: tást, a. hangsúly inkább az elvi kérdése- xx#n legyen. Ilyenek: a szakosítással kapcsol tos különböző vélemények, a tan-árképzés problémája, -■ tudományos utánpótlás kérdése, z u.n. vállalati és általános közg zdászképzés szintézisének megteremtése, ezzel kapcsolatban a Népgazdaság tervezése tárgy helyes profiljának £iálakitása, *.z ágazati tárgyak megtöltése gaz- d .-ságpoíitikAi t rt .lomm .1, . politikai g zdy.s:..gt nb .n több ismertetési a modern kapitalizmusról és - szóéi 1izmusról, s ágazati tárgyak oly módon való átalukitása, hogy az egyes tárgyuknál oktatott anyag terjedjen ki más ágazati tárgyuk kapcsolódó anyagára, a szűkök létesítésének kérdése abból ■ szempontból is, hogy milyen lesz az Egyetem h.,Ugat ói létszáma az uj t névben. E i p o s Aladár szerint a könyvvitel és a közlekedési szak felállítását mag kell fontolni, de z utóbbi t'még a Közlekedés- ügyi Linisztórumnn 1 is mag ke 11.beszélni. László Imre ezzel kapcsol .tb n bt j*lanti, hogy a MTA IJ. Osztálya -mellett működő Közlekedési Ezukbizottság és^a Közlekedési Minisztérium is javasolja ennek a szaknak a létesítését. o i p o s Aladár rámutat, .hogy a tanárképzés ügyében a minisztérium állásfogl lasa kevés, ria- a minisztérium állásfoglalása pozitív is 1,;3Z, lehet, hogy más szervek nem tartják szükségesnek a t n árképzés msg indítás át. A jelen piil .n ctban a minisztérium helyesnek tartja, tu. az Egyetemen újból l«sz gazdásági szaktanár- képző intézet, amely nemcsak a technikumok szánéra, hanem minden gazdasági jellegű iskola számára is képez tnérok-t. Ennek . kérdésnek z .ny -.gb n mindenesetre szareplnie kell. p ^&kisé i-i
