Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - igazgató tanácsi ülések, 1956-1957
1957. február 22.
Terveve tünkben már fokozottabb mértékben érvényesül az a törekvés, hogy a hallgatók átfogó közgazdasági képzést kapjanak és az egyéni hajlamoknak a szakmai elmélyülés fokozódása céljából szélesebb tere legyen., ügy véljük, hogy az ilyen irányú képzés mind a gyakorlati közgazdasági élet, mind a közgazdasági kutatómunka feladatainak kielégítő megoldása céljából fokozott jele ntőségtt* II* A szakképzés egyes problémái» Az oktatás .általános célja és a szakosítás, rendjét Egyetemi oktatásunk célja, hogy szilárd elméleti megalapozottsággal és széleskörű tárgyi ismeretekkel rendelkező közgazdasági Bankembereket képezzen, akik az egyetemen szerzett szaktudásuk alapján a gyakorlati munkában eltöltött bizonyos idő múltán önálló irányitó munkára képesek. Az egyetemen adott képzés arra irányul, hogy a végzett hallgatók a gyakorlatban eltöltött bizonyos idő után alkalmasai; 3e gyenek arra, hogy gazdasági közép-, hosszabb idő után felső szerveknél dolgozz anale. Annak érdekében, hogy nz egyetem a népgazdaság szükségletének megfelelő szakképzés szükségleteit kielégítse, a következő szakok szükségesek s Ipari, belkereskedelmi, külkereskedelmi» pénzügyi, könyvviteli, közlekedési, mezőgazdasági, általános közgazdasági és tanárképző. / Előterjesztésünk a tanárképzéssel nem foglalkozik./ Ezen belül a hallgatók valamely -általuk kötelezően választott- szakágazatra specializálhatják /alternativa/ magukat és a fakult etiv tárgyak segítségével kiegészíthetik tanulmányaikat, közgazdasági műveltségűket. A szakon belüli specializált alternatívát a hallgató érdeklődése szerint szabadon választja« Az adott lehetőségek közül egyet kötelezően választania kell. A fakultativ tárgyak felvétele teljesen önkéntes. A hallgatók általános közgazdasági műveltségük és szakismeretük megalapozása érdekében minden hallgató szakra való tekintet nélkül tanul politikai gazdaságtant, filozófiát, gazdaságtörténetet, gczd'-ságfüli rajzot, matematikát, statisztikát, könyvvitelt, népgazdaság tervezését, közgazdaságtan történetét, ágazati gazdaságtanokat, jogot, pénzügytant, nemzetközi gazdasági és politikai kérdéseket, valamint idegen nyolvekut./ Az egyes alapkollágiumon belül bizonyos szakosítás szükséges és elképzelhető. Pl. statisztikánál, könyvvitelnél, stb./ Ehhez járulnak a kötelező szaktárgyak, a kötelezően választható alternativ szaktárgyak és a hallgató által szabadon választott fakultativ kollégiumok. I» Ipari szaki A képzős célja ipar szakos közgazdászok képzése az egyes iparágak b ipari vállalatai, iiá nyitó szervei és egyes esetekben felei irányitó szervek ezámára. A szakképzés alapján a végzett hal!fe ntók üzemi, vállalati tervgazdasági, munkaügyi, anyagellátási osztályokon közgazdasági munkakörök botöltősére alkalmasak. A hallgatók a opociális szaktárgyakon kivül a III. és IV, évfolyamon választás szerint négy csoportba tömörülnek, ^zek a következők* gépipari, könnyűipari, vegyiipari, építőipari csoport* A szemináriumi és gyakorlati foglalkozásokat a választott iparág területén friyvhk* 3278/20-1957*
