Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1989-1990/1
1989. november 15. - 1. Javaslat a posztgraduális képzés fejlesztésére, koncepciójára, szervezeti rendszerére. Előadó: Hámori Balázs - 2. A főiskolai ágon folyó képzés indításával - a II. évfolyam utáni szakképesítéssel - kapcsolatos feladatok Előadó: Kovács Sándor - 3. A szervezeti és működési szabályzat változásai. Előadó: Kupcsik József - 4. Egyebek
- 13 tást is/ követelnek, illetve maga a képzés egyúttal kutatás. Erősen differenciált, sokszinü volta miatt a posztgraduális képzést egysiku, homogén szervezetbe összefogni nem lehet. A felsoroltakon túlmenően a szervezeti séma kialakításakor tekintettel kell lenni arra, hogy a posztgraduális képzés egyes formái, a vállalati szervezési, szaktanácsadási tevékenység erősen piacérzékenyek, ezért rugalmas szervezetet követelnek, amelyben az érdekek jól harmonizálhatok, és nem független pályán mozognak, nem ütköznek élesen, mert ez utóbbi a tevékenységek lebomlásával fenyeget. Intő példa lehet erre a kormányzat kísérlete /a háttérintézmények racionalizálási programja keretében/, hogy az OVK-t hirtelen váltással non profit szervezetből profitorientált, vagy legalábbis önfenntartó intézményé változtassa. /Idén julius 1-től elvileg vállalatként kellett volna funkcionálnia, erre azonban alkalmatlan./ Ez a váltás az elmúlt két év során a kutatási és publikációs tevék-enység gyors visszaesésével és a nem profitábilis, hosszabb távú, nagyobb szellemi hátteret követelő oktatási formák elhagyásával járt. A kevésbé igényes tanfolyam- és konferenciaszervező tevékenység viszont bővült, mert ez az intézet eltartásához nélkülözhetetlen volt. Ennek prolongálása azonban hosszabb távon az egyetem szempontjából veszélyes folyamat, mert kezdetben a szellemi erőforrások felélésével, majd azok leépülésével jár. Az ilyen módon kimerített szervezet alkalmatlanná válhat egy egyetemi nivóju képzési szisztéma fenntartására és az egyetemi és tudományos közéletbe való integrálódásra. A fentiekből egyértelműen adódik a következtetés: a posztgraduális képzés hibrid szervezete t igényel, amelyben a lehetséges választások közül igyekeznünk kell megtalálni az egyetem szempontjából legkedvezőbbet, a bevételi, illetve üzleti és a szakmai-tudományos érdeket a lehető legjobban összehangolván. Ebből következően ki kell zárnunk a szervezeti szélsőségeket:
