Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1989-1990/1

1989. szeptember 14. - 1. Az Egyetemi Tanács munkaterve - 2. Az Egyetemi Tanács ügyrendje - 3. Tanulmányi és vizsgaszabályzat - 4. Személyi ügyek - 5. Egyebek

kísérelhető meg. 1) javító vizsg

a: korrekciós kísérlet nélkiil szerzett, elégtelentől különböző, egyszer már lezárt vizsgajegy javítására irányuló újabb vizsga. Az előző jegy automatikusan érvényét veszti. (Félévenként egy tehető.) /4/ A szabadon választott (fakultatív) tantárgyakból a tanterv - a kötelező vizsgaszáriba nem számító - gyakorlatértékelést, beszámolót, vagy kollokviumot írhat elő. Ha a tanterv a szabadon választott tantárgyak vonatkozásában nem ír elő számonkérést, a foglalkozások látogatását az oktató a leckekönyv aláírásával igazolja. /S/ A tanterv a /3/ bekezdésben felsorolt ellenőrzési formákon, illetőleg szakmai gyakorlati értékelésen kívül kivételesen - a képzési célhoz igazodó - más ellenőrzési formát, értékelést is előírhat. /6/ A nem nyelvszakos hallgatók nyelvvizsgáiról külön jogszabály rendelkezik. A leckekönyv aláírása 16. § /l/ A leckekönyvi aláírás megtagadásának és a hiányzó aláírás utólagos megadásának feltételeit és módját a szabályzat határozza meg. /2/ Ha a leckekönyv aláírását megtagadták, ezt a leckekönyv megfelelő rovatában "Aláírás megtagadva" bejegyzéssel kell rögzíteni. /3/ A szabadon választott (fakultatív) tantárgyakból az aláírás megtagadása esetén a tantárgyat a leckekönyvben törölni kell. /Sz/ /4/ Az aláírás megszerzésének feltétele - a tanterv előírásával összhangban - a tanszék által megállapított félévközi kötelezettségek előírás szerinti teljesítése. /Sz/ /5/ Az aláírás megtagadása elégtelen osztályzatot jelent. Az elégtelen kijavítása csak a kötelezően előírt tantárgyak, foglalkozások esetében kötelező. /Sz/ /6/ Ha az aláírás feltételei teljesülnek (beleértve azt az esetet is, amikor nincs külön feltétel) osztályzattal záruló tantárgyak esetén elegendő a leckekönyvet az érdemjegy beírásakor aláírni, s az aláírásokról külön jegyzéket nem kell készíteni. Az aláírás megtagadását a szorgalmi időszak végén a leckekönyvbe be kell jegyezni, s az érintett hallgatókról a dékáni hivatalt értesíteni kell. Más - csak aláírással záruló tárgyak - esetében a leckekönyvet legkésőbb a vizsgaidőszak végéig alá kell írni, s az aláírást kapott hallgatók nevét külön jegyzékben a dékáni hivatallal közölni kell. - 18 A vizsgaidőszak 17. § /l/ A vizsgaidőpontokat úgy kell meghatározni, hogy a hallgató a vizsgákat arányosan elosztva tehesse le és a sikertelen vizsgákat még a vizsgaidőszakban megismételhesse. /2/ A hallgató egyéni vagy csoportos vizsgaterv alapján vizsgázhat. /3/ A hallgatót a vizsgaidőpontokról a vizsgaidőszak megkezdése előtt legalább egy hónappal tájékoztatni kell. /4/ Az a hallgató, aki neki fel nem róható okból (pl. betegség vagy szülés miatt) nem tud a vizsgaidőszakban vizsgát tenni - engedély alapján vizsgaidőszakon kívül is tehet vizsgát. Az ilyen vizsgát a vizsgaidőszakban tett vizsgának kell tekinteni. /5/ A tantervben meghatározott tárgyakból a hallgató a vizsgaidőszakot megelőző szorgalmi időszakban, illetőleg a korábbi vagy későbbi vizsgaidőszakban is tehet vizsgát. A szabályzat határozza meg e vizsgák letételének feltételeit, végső időpontját és a sikertelen vizsga megismétlésének szabályait. /Sz/ /6/ A vizsgaidőszak, valamint a szorgalmi időszak időbeosztására vonatkozó tudnivalókat (zárhelyi, pótzárthelyi, ismétlő vizsgák stb.) az évfolyam tanévbeosztása és a tantárgyi programok tartalmazzák. /Sz/ /7/ Azokból a tantárgyakból, amelyekből csak a szóbeli vizsgán elért eredmény és esetleg egy félévközi házi dolgozat eredménye képezi az osztályozás alapját, a szorgalmi időszak utolsó 4 hetében- is kérhetik a hallgatók a vizsgára bocsátásukat. A vizsgáztatás rendje 10. § /l/ A hallgató a kitűzött vizsgaidőpontban köteles a vizsgán megjelenni és vizsgát tenni. A szabályzat határozza meg a vizsgahalasztás feltételeit, időpn ját és módját, továbhá a vizsgáról való távolmaradás következményeit és az igazolás módját, valamint az elmaradt vizsga pótlásának feltételeit és módját. /2/ A szóbeli vizsgák - ideértve az államvizsgát és a szakdolgozat védését is - nyilvánosak. A nyilvánosság indokolt esetben (pl. az oktatott tantárgy jellegére figyelemnel) korlátozható vagy kizárható. /3/ A szóban vizsgázó számára lehetővé kell tenni a felelete előtti rövid felkészülést. /4/ A vizsgák zavartalanságáért, nyugodt légköréért a vizsgáztató, illetőleg a vizsgabizottság elnöke felelős. - 19 -