Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1989-1990/1

1989. szeptember 14. - 1. Az Egyetemi Tanács munkaterve - 2. Az Egyetemi Tanács ügyrendje - 3. Tanulmányi és vizsgaszabályzat - 4. Személyi ügyek - 5. Egyebek

II. fejezet A TANULMÁNYOKRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK A tanév időbeosztása 4. § A teljes képzési időn belül az oktatási időszakokat (tanéves, féléves, évharmados, vagy más idóegységes rendszerben) a tanterv határozza meg. Az oktatás megkezdésének időpontját, a szorgalmi időszak és a vizsgaidőszak időtartamát -atanterv alapján - tanévenként a felsőoktatási intézmény vezetője határozza meg. A foglalkozások (tanórák) időtartamát a szabályzat határozza meg. A felsőoktatási intézmény (kar) vezetője tanévenként legfeljebb hat nap tanítási szünetet engedélyezhet, ezen kívül március 15-e és március 21-e tanítási szünet. A rektor által engedélyezett legfeljebb hat nap tanítási szünet pontos dátumát az operatív tanterv tartalmazza. A nyári szünet egy részét (legfeljebb 4 hetet) a tantervben is rögzített, a képzéssel összefüggő elfoglaltságra (szakmai gyakorlatra) igénybe lehet venni. A hallgató oeiratkozá

ai kötelezettsége 5. 5 /l/ A hallgató köteles a szabályzatban megállapított beiratkozási időszakban beiratkozni, ha e kötelezettségének saját hibájából nem tesz eleget - a hallgatói jogviszony megszűnése miatt - a hallgatók sorából törölni kell. /2/ A beiratkozás alkalmával a hallgató a leckekönyvébe felveszi a/ a tanterv által kötelezően előírt tantárgyakat, a/ a vagylagosan előírt (alternatív) tantárgyak közül a kötelezően választott tantárgyakat és c/ a szabadon választható (fakultatív) tantárgyakat. x Az Otv. hallgatói jogviszonyról szóló fejezeteit az 1. sz. melléklet tartalmazza. /I/ m /3/ /Sz/ /5/ /Sz/ /(,/ Az államvizsga 2íj. § /!/ Az államvizsga felsőfokú iskolai végzettség megszerzéséhez szükséges számonkérés, amelynek során a jelöltnek arról kell tanúságot tennie, hogy a képesítéshez szükséges tudással rendelkezik és a tanult ismereteket alkalmazni tudja. Ili Az államvizsga fóbb típusai: a/ a hallgató (jelölt) a szakdolgozat megvédésétől elkülönítetten, a tantervi irányelv által előírt tantárgyakból államvizsgát tesz, D/ a hallgató (jelölt) az állami vizsgáztató bizottság előtt védi meg a szakdolgozatát, és a tantervi irányelv által előírt tantárgyakból államvizsgát tesz, c/ a hallgató (jelölt) az állami vizsgáztató bizottság előtt védi meg szakdolgozatát, és felel az államvizsga követelményeként meghatározott - a szakdolgozathoz kapcsolódó - témakörökből. /V Az államvizsga követelményeit, a számon kérendő témakorok tematikáját, annak szakirodalmi megjelölésével együtt közzé kell tenni. /'i/ Az államvizsgának részben vagy egészben szóbelinek kell lennie, az államvizsga több részhői is állhat, és gyakorlati részt is magában foglalhat. /5/ Államvizsga a felsőoktatási intézmény (kar) vezetője által meghatározott államvizsga-időszakban tehető. Több részből álló államvizsga esetén a szabályzat állapítja meg az egyes vizsgák közötti felkészülési idő legrövidebb tartamát. /6/ Az államvizsgát a végbizonyítvány megszerzését követő három éven belül kell letenni. /Sz/ /7/ Az államvizsgával kapcsolatos előírásokat szakonként és szakirányonként részletesen az államvizsga-szabályzat rögzíti. Az állami vizsgáztató bizottság 29. § /l/ Államvizsgát az állami vizsgáztató hizottság előtt kell tenni. /2/ Az állami vizsgáztató bizottság elnökét - az intézményi tanács egyetértésével - és a bizottság tagjait a felsőoktatási intézmény vezetője egy-három évi időtartamra bízza meg. /3/ Az állami vizsgáztató bizottságnak az elnökön kívül kettő-hat tagja van. Az elnök a szakterület elismert külső szakembere, illetőleg a felsőoktatási intézmény tanára vagy docense lehet. A bizottság tagja kivételesen adjunktus is lehet. - 29 -