Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1988-1989

1989. április 20. - 1. Az I-II. évf. operatív tantervével összefüggő javaslatok. Előadó: Zalai Ernő - 2. A MKKE Szervezeti és Működési Szabályzatának módosítása /tervezet /. Előadó: Kupcsik József - 3. Tájékoztató a MKKE intézményi költségvetés és egyéb pénzalapja, az 1988. évi teljesítés és az 1989. évi tervezés. Előadó: Monek Lászlóné - 4. Egyebek

- 5 IV. Javaslat az 1990/9l-es tanévben kezdő I. évfolyam nyelvi felvételijére: Egyetlen lehetséges mód, hogy a nyelvtanulás alapvető szinterévé a középiskolát tegyük, ha az egyetemen nyelvből is lesz felvételi vizsga. Tarthatatlan állapot, hogy az egyetemen kell megta­nítani a hallgatók legalább 1/3-a számára az első nyelvből is az alapokat. Az egyetemen elsősorban szaknyelv-oktatással, a tárgyaló szintű nyelvtudás fejlesztésével, illetve újabb nyelvek tanításával kellene foglalkozni. A nyelvtanítás /is/ igen költséges, ezért mindent el kell követni, hogy hatékony legyen ennek az összegnek a felhasználása. Ehhez "pozitív" és "ne­gatív" ösztönzők egyaránt felhasználhatók. Javaslat : Minden jelentkező kapjon három pontot, ha van közép vagy felsőfokú nyelvvizsgá­ja. /Több nyelvvizsga ne jelentsen továb­bi előnyt, hiszen ahhoz már kedvező csalá­di háttér /külföldi tanulás/ kell, ami rontaná az egyenlő esélyeket/. Akinek nincs nyelvvizsgája, a felvételi vizs­ga előtti héten /a felvételi vizsgával egyi­dőben/ nyelvi felvételit tesz. A jelölt vá­laszthat nyelvet /amit legjobban tud/ és vá­laszthat szintet. Aki tudását középfokúnak ítéli meg, tehet írásbeli és szóbeli vizsgát, és sikeres vizsga esetén eredménye 1-3 pontot jelent­hetne a felvételin. Aki tudását alapfokú­nak ítéli, csak szóbeli meghallgatáson vesz részt, amelynek követelménye a gimnáziumi anyagra épül. Az eredményes "belépő vizsga" nem jelent külön pontot. Aki egyetlen nyelvből sem ér el eredményt a nyelvi'meghallgatáson, de a felvételin ele­gendő pontszámot szerzett, két lehetőség kö­zül választhat: a/ előfelvételi nyer és egy évig csaic nyelvet tanul, b/ felvételt nyer, de a saját nyelvi képzésé­ről önmaga gondoskodik mindaddig, amíg vizsgázás után valamelyik szintbe nem tud o s k ap c 3 o 1 c o n i. Ha azt a javaslatot az egyetem támogatja, sür­gősen nyilvánosságra kell hozni, ugyanis más­fél óv alatt igen sokat lehet nyelvből fejlőd­ni kellő motiváció esetén. Budapest, 1989. március 23. >v.. 1 Horváth Istvánná igazgató h.

Next

/
Thumbnails
Contents