Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1988-1989

1989. április 20. - 1. Az I-II. évf. operatív tantervével összefüggő javaslatok. Előadó: Zalai Ernő - 2. A MKKE Szervezeti és Működési Szabályzatának módosítása /tervezet /. Előadó: Kupcsik József - 3. Tájékoztató a MKKE intézményi költségvetés és egyéb pénzalapja, az 1988. évi teljesítés és az 1989. évi tervezés. Előadó: Monek Lászlóné - 4. Egyebek

- 13 ­Mivel a szükséges létszám meghatározása számos becs­lési elemet tartalmaz, elkerülhetetlen, hogy bizonyos egyedi sajátosságokat további iteráció utján vegyünk figyelembe. Ezért ezúttal is szükség van tanszékvezetők­kel, illetve tanszékvezetői fórumon egyeztetni és véle­ményeztetni a döntés előtti javaslatokat. A létszámigény ismeretében egységcsoportokra kialakított átlagbérek segítségével a bérkereteket is számszerüsit­het jükí. A bértömegből kiinduló közelités Az egységek bérszükségletének meghatározása történhet egyrészt a létszám adatokból kiindulva - amire az előző pontban már rámutattunk - , másrészt a létszám adatok figyelmen kivül hagyása mellett. A decentralizált bér­gazdálkodási elvnek valójában utóbbi módon meghatározott létszükséglet SZámitáa- Jfcegyzrrc? gjaaár ir;ír.'as A megoldásra több lehetőség kínálkozik. Elsőként egy olyan megoldást mutatunk be, amely a& egységektől el­várt, de pontosan meg nem határozott teljesítményeket vesz figyelembe. Másodikként egy olyan megoldást részletezünk, amelyben a bérszükséglet számítás alapja a tantervből derivált órák száma. A harmadik megoldás pedig számszerűen meg­ragadható oktatási tevékenységre épít. a/ Nyers becslésen alapuló bérszükséglet számítás Ennél a megoldásnál abból az alapelvből indulhatunk ki, bogy egy-egy diszciplína müvelése - oktatás, kutatás^ fejlesztés - eltérő bázist - bérkeretet - igényel attól függően, hogy az milyen szerepet tölt be az oktatásban és a kutatásban.

Next

/
Thumbnails
Contents