Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1987-1988

1988. március 7. - 1. A Széchenyi István szakkollégium szervezeti és működési szabályzata - 2. a MKKE szabályzata az egyetemen fizetendő díjakról és térítésekről

- 3 e/ A szenioro

k /végzett hallgató tagok/ feladata az, hogy tapasztalatukkal, szakmai felkészültségükkel segítsék a szakkollégium valamint a szakkollégium más tisztségviselőinek tevékenységét. f/ Az igazgat

ó feladata a szenior feladatán túlmenően, hogy: - képviseli a szakkollégiumot a kollégiumi tanácsban, esetenként az egyetem vezetése előtt, minden esetben a szakkollégium testületi véleménye alapján, - az egyetem részéről figyelemmel kiséri az érvényes jogszabályok, szabályzatok betartását a szakkollégiumban. g/ A nevelőtaná

r feladata a szenior feladatán túlmenően, hogy elismert szakmai és emberi tekintélye által elősegítse a szakkollégium tagjainak ilyenirányú fejlődését. Annak akadályoztatása esetén helyettesíti az igazgatót. III. 3. Különböző feladatok elvégzésére szükség szerint rugalmas összetételű teamek, munkabizottságo

k stb. alakíthatóak, eseti felelősö

k bizhatóak meg. III. 4. A Közgáz Társadalomtudományi Klu

b a szakkollégium és a KISZbizottság közös klubja. A szakkollégiumnak fontos bázisa, a szakkollégiumi tagok száméra fontos és speciális munkafeladat, tevékenységüknek - egyebek mellett - a felvételi és az értékelés szempontjából is kiemelten figyelembe veendő területe. A klub nagy önállósággal rendelkező öntevékeny csoport, belső ügyeiben önállóan dönt, tisztségviselőit maga választja meg pénzügyei önállóak. A szakkollégium csupán a klub nagy politikai jelentőségű ügyeiben feglel állást. IV. IV. 1. A szakkollégiumi gyűlés

t a DB köteles összehivni: a/ szükség esetén, de évente legalább négy szakkollégiumi gyűlést kell tartani; b/ minden olyan esetben, ha a szakkollégium legalább három tagja a téma megjelölésével kéri. Ez utóbbi esetben a szakkollégiumi gyűlés időpontját aszerint kell maghatározni, ahogy ezt a téma szempontjából az összehivást kérők szükségesnek tartják, ilyen igény hiányában pedig két héten belülre. IV. 2. A szakkollégiumi gyűlések időpontját és terveztt napirendjét, az esetleges Írásos előterjesztéseket / a szabályzatokat mindig Írásban kell előterjeszteni/ a részvételhez és felkészüléshez megfelelő időben, továbbá jegyzőkönyvét és határozatait a szakkollégiumi tagok számára nyilvánosságra kell hozni. Mindazok, akik nem tagjai a szakkollégiumnak, a sza szakkollégiumi gyűlésen csak annak engedélyével vehetnek részt. A szakkollégiumi gyűlés egyes napirendi pontjainak előkészítése értelemszerűen az illetékes előterjesztő /pl. DB, felelős, az összehívást kezdeményező szakkollégiumi tagok/ feladata. IV. 3. A szakkollégiumi gyűlésen a szakkollégium minden tagjának egyegy szavazata van. A diákbizottság választásánál azonban az igazgatónak, a nevelőtanárnak és a szenioroknak nincs szavazati joguk. A szakkollégiumi gyűlés szavazóképes, ha a szakkollégiumi tagok teljes köre számára meg lett hirdetve és az adott kérdésben szavazati joggal rendelkezők több mint 5o százaléka zészt vesz a szavazásban. IV. 4. Az a javaslat tekintendő elfogadottnak, amelyre a szavazók több mint 5o százaléka "igen"-nel szavaz. E szabály alól kivételt jelent: a/ a szakkollégium szabályzatainak életbe lépéséhez, eltörléséhez, módosításához a szavazók legalább kétharmadának "igen" szavazata szükséges ; b/ a DB-ta© egy évi DB-tagság után csak akkor választható újra, ha a szavazatok legalább kétharmadát megkapja; c/ személyi választásnál abban az esetben, ha az adott tisztségnél előirt számú helyre többen érik el a megválasztáshoz szükséges többséget, uj szavazás dönt.