Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1986-1987

1986. december 18. - 1. Belső utasítás az állami megbízások és szerződéses munkák rendjéről - 2. 5 éves kutatási terv, 1986-90 - 3. A képzéskorszerűsítési csúcsbizottság 4. sz. munkaanyaga /tájékoztatásul/ - 4. Egyebek

- 11 5. AZ ALTERNATÍV TANTÁRGYAK SZEREPÉRŐL Az alternatív tárgyak szerepének, jelentőségének növekedése a képzéskorszerüsitésl koncepció egyik alappillére, hiszen a választási lehetőségek jelentős bővitése az egyik célunk. Mindenekelőtt azt kell tisztáznunk, hogy az alternativ tárgy relativ fogalom: ugyanaz a tárgy egy hallgatói csoport számára lehet kötelező, mig egy másiknak szabadon választott. Sőt, a kötelező tárgyak jó része közvetve alternativ, abban az értelemben, hogy egy elágazásnál /szak-, vagy szakirányválasztásnál/ a hallgató a továbbhaladás utjának megválasztásával teszi maga számára kötelezővé az illető tárgy felvételét. így tehát a szak-, illetve szakirányválasztás tulajdonképpen egy meghatározott /alternativ/ tantárgycsomag választásán keresztül valósul meg. Az alternativ választási lehetőségek egy másik, semmi esetre sem lebecsülendő szerepe a fő érdeklődési kör melletti másodlagos érdeklődés és az értelmiségi funkcióra nevelés kielégítése . A fentiek értelmében célszerű az összes nem általánosan kötelező tárgyra, mint potenciális alternativ tárgyra gondolni, amelyek mellett feltüntetjük azokat a tárgyakat, amelyek anyagának tudása feltétele az adott tárgy felvételének, /illetve egyéb speciális korlátozó feltételeket/. Ily módon általában nem célszerű megkötni azt sem, hogy ki, hányadik félévben veheti csak fel az illető tárgyat, tehát a hallgatóság több évfolyamról is verbuválódhat. Célszerű bevezetni az alábbi definíciókat : Szabályozott alternativ órakeretek: olyan tantervi órakeretek, amelyek kitöltésére meghatározott számú, illetve meghatározott óraigényü tárgy választandó előre meghatározott tantárgyak közül.